„A második Orbán-kormány négy évét értékeljük: a mérleg pozitív” – vonta le előre a Terror Házában rendezett konferenciája végkövetkeztetését a XXI. Század Intézet.

A frissen újraválasztott Fidesz által nagy lendülettel elindított harmadik (negyedik?, ötödik?) médiaháború eddig lényegében csak jót tett a honi televíziós újságírásnak.

Lényegében az összes hazai zsidó szervezetet sikerült egy asztalhoz ültetnie Angela Merkelnek: az egymással sokszor perlekedő felek ezúttal a német kancellárral együtt emlékeztek a holokauszt magyarországi zsidó áldozataira. Szubjektív beszámolónk a Merkel-látogatás talán legérzelemgazdagabb epizódjáról.

A New York-i Magyar Kulturális Intézet felkérésére a Grammy-díjas zenész, Frank London projektzenekart csinált amerikai és magyar zenészekből a holokauszt-emlékév alkalmából. Az emlékév véget ért, a zenekar azonban Pesten van, és lehet remélni, hogy nem utoljára látjuk.

Rogán Antal az Indexnek adott minapi interjújában egy ponton meghazudtolta a belvárosi önkormányzatot, amely – még az ő polgármestersége alatt – Rogán mostani kijelentésével ellentétes választ küldött lapunk egyik kérdésére. Még a tavalyi parlamenti választás előtt számolt be a Népszabadság a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztési és Vagyonkezelő Zrt. és a hozzá tartozó ingatlanportfólió eladásáról egy Luxemburgba bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalkozásnak.

Az idén már a Nemzeti Kulturális Alap pályázati keretének nagyobb részét teszi ki a miniszteri keret és a címzett támogatások összege. Több pénz ez, mint amennyit a szakmai kollégiumok oszthatnak ki. Ez az arány nem igazán harmonizál az alap eredeti céljával, amely a támogatások elosztását egyfajta szakmai önigazgatás gyakorlatára, megalapozott szakmai döntésekre építené.

A felső középosztály aránytalanul túlreprezentált a művészvilágban, míg a munkásosztálybeli fiataloknak esélyük sincs oda bekerülni – állítják az angol viszonyokról. Ugyanez érvényes a hazai gyerekek lehetőségeire is. Végveszélybe került-e a modern világ egyik legfontosabb vívmánya, a társadalmi mobilitás?

A Himnusz „születésnapján” ünnepelt magyar kultúra rendkívül szerteágazó. Mostanában azonban mintha csak két oldala volna. Az egységes kép igénye és a kettéosztottság gondolata sem mai keletű.

Végéhez közeledik a talán legfontosabb magyar közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóválasztását célzó eljárás. A pályázatot még tavaly novemberben írták ki.

Az, ha egy tevékeny, itt-ott szinte hiperaktív értelmiségi évtizedek munkája után úgy indul el az öregedés útján, hogy közben a világ, amelyet otthonának tudott, villámsebesen omlik össze körülötte, önmagában még nem tarthat számot közérdeklődésre.

Gerevich András egy szűk évtizeddel ezelőtt kezdett nyíltan – az álszemérmet, a rejtőzködést és a harsányságot egyaránt kerülve – írni a férfiszerelem, a homoszexuális nemi identitás világáról. A meleg líra magyar és angolszász hagyományairól és arról beszélgettünk vele, ami mindezeken túl is megmutatkozik verseiben.

A Kim Dzsong Unról szóló vígjáték története a maga tökéletlen teljességében ugyan egyedülálló, az észak-koreai diktátorról szóló film esete azonban számos kultúrtörténeti párhuzamot kínál.

És elmúla már szilveszter is, de nem múla el a bejgli – panaszolta kárörvendően az örökkévalóságnak Benedek Tibor színész a Rádiókabaréban. A bejglihez hasonlóan nem múlik el továbbá a karácsonyi tévéműsor sem.

Puccsal, kamarillapolitikával, taktikai manőverekkel nem lehet demokráciát csinálni. A hitközségi rendszerváltás kísérletének legföljebb is felemás sikeréből ezt a tanulságot vonhatjuk le. Továbbá azt, hogy a legpótolhatatlanabbnak látszó ember sem az. A masszív kereslet ki fogja termelni az utánpótlást.

A régészeti és az épített kulturális örökség védelme a kormányzás egyik leglátványosabb kísérleti terepévé vált. 2010 óta szakadatlanul követik egymást a terület új és új szabályozásai. Most – a sokadik körben – ismét átfogó törvénymódosítási tervezet fekszik az Országgyűlés előtt.

Olykor egyedül indul a versenyben. Ha nem tesz eleget egy meghívásnak, hamarosan újra invitálják, de akkor már szólóban vehet részt állami pályázaton: a HSC Communications Kft. kivételesen szerencsés cég. Igaz, nincs ezzel egyedül az L. Simon László környezetében feltűnő társaságok között.