A pozícióra jelentkezett a mostani, széles körben elismert vezető, Csorba László és híreink szerint Szabó Csaba levéltáros, egyháztörténész, a Balassi Intézet kötelékébe tartozó bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese is. Csorba újabb mandátuma ellen szól, hogy nemsokára eléri a nyugdíjkorhatárt, bár a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a továbbfoglalkoztatás engedélyezését, és erre van is számos példa a felső állami szférában.

Szabó Csabának viszont a múzeumi tapasztalata tűnik kevésnek – igaz, hogy több sikeres igazgató is „körön kívülről” került az általa vezetett intézmény élére, ilyen például Baán László, a Szépművészeti első embere. Forrásaink szerint Szabó tanácsaival részt vett a levéltári intézményrendszer átalakításában az előző Orbán-kormány idején.

A Balassi Intézet az előző kormányzati ciklusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott, Szabó jó kapcsolatot ápolt az intézetet vezető Hatos Pállal és a KIM egykori államtitkáraival, Rétvári Bencével és Gál András Leventével is. Rétvári jelenleg a Nemzeti Múzeumot is fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Úgy tudjuk, hogy a döntés során feszültségek támadtak a minisztériumban, ugyanis Cseri Miklós, a kulturális államtitkárság helyettes államtitkára inkább Csorba elképzeléseit támogatta a Szabót favorizálókkal szemben. Végül híreink szerint kompromisszum született: bár úgy volt, hogy a megválasztott, február elsején munkába álló igazgató öt évig töltheti be posztját, Csorba László marad, de várhatóan csak év végéig lehet főigazgató, utána Szabó ülhet a székébe.

Részben a vita következményeként felmerült Cseri helyettes államtitkár távozása is, akit inkább Balog Zoltán tárcavezetőhöz közel állóként tartanak számon – Balog keresztelte Cseri egyik gyermekét is –, míg közvetlen főnökéhez, Hoppál Péter kulturális államtitkárhoz fűződő viszonya nem mondható feszültségmentesnek.