Az idén már a Nemzeti Kulturális Alap pályázati keretének nagyobb részét teszi ki a miniszteri keret és a címzett támogatások összege. Több pénz ez, mint amennyit a szakmai kollégiumok oszthatnak ki. Ez az arány nem igazán harmonizál az alap eredeti céljával, amely a támogatások elosztását egyfajta szakmai önigazgatás gyakorlatára, megalapozott szakmai döntésekre építené.
Folytatódik a megszorítási trend: a Nemzeti Kulturális Alap tavaly tízmilliárd forintos összköltségvetése idén egymilliárddal csökkent. (Tavaly kétmilliárddal csökkent az azt megelőző évhez képest.) Ez azonban nem mutatkozik meg a pályáztatásra szánt kereten, az valamivel még több is, mint a tavalyi tervekben: tavaly alig valamivel haladta meg, idén azonban jócskán átlépi a hétmilliárd forintot. A szakmai kollégiumoknak viszont így is csak alig valamivel jut több, vagy éppen kicsit kevesebb jut, nem utolsósorban azért, mert nagyobb lett a miniszteri keret és a címzett támogatások összege is.
Báthory Júlia párizsi galériájából |
A miniszteri keret felett lényegében az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán diszponál, a címzett meghívásos támogatásokról pedig, amelyek kiosztásánál a kollégiumok mozgástere komolyan szűkül, az NKA vezető testülete, a bizottság határoz. Ez a két külön keret együtt már valamivel meghaladja az alap szakmai kollégiumainak rendelkezésére álló összeget. Ez a szakmai alapú döntések térvesztését is mutathatja az NKA pénzosztási praxisában.