– A román–magyar viszonyt a közelmúltban a bukaresti kormány által elkövetett sorozatos hibák alakították – nyilatkozta a Népszabadságnak a román külügyminiszter budapesti látogatása kapcsán Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. Szerinte egyáltalán nem szokatlan az a stílus, amellyel Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (a Népszabadságnak adott interjúban) előkészítette a terepet a román külügyminiszter budapesti látogatására. Másfelől viszont a magyar kormány okkal érezheti úgy, hogy megengedheti magának ezt az attitűdöt. Dungaciu – aki a lapunknak adott márciusi interjúban még úgy értékelte, hogy Bukarest fölényben van Budapesttel szemben –most úgy látja: időközben Románia „ledolgozta az előnyét”.

Nem véletlenül fogadta fanyalgás többek részéről a felvidéki „kisebbségi minimumot”, amely a „szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit” veszi lajstromba. Hiszen a dokumentumból éppen az hiányzik, hogy miként érhetők el a felsorolt célok: a nemzeti megértés és tolerancia légkörének megteremtése, az alkotmányos és nyelvi egyenlőség, valamint az oktatási, kulturális és regionális önkormányzatiság. Egy szó nincs arról, hogy mihez kezdenek az aláírók a nemzeti minimummal!

Beigazolódni látszanak a félelmek, miszerint blöff volt az Oltchim vegyipari kombinát többségi részvénycsomagjának megvásárlására tett ajánlat. A tender múlt pénteken kihirdetett nyertese, Dan Diaconescu hétfőn nem írta alá a privatizációs szerződést a dokumentum hiányosságaira hivatkozva. – Még a nevem sincs rajta, és egész paragrafusok, mellékletek hiányoznak – magyarázta az újságíróból lett üzletember.

Látogatás a háziorvosnál 150–250 forint, kórházi napidíj 650–3000 forint, laborvizsgálat 2–5 ezer forint. Ennyivel kell hozzájárulniuk – átszámolva – a pácienseknek Romániában az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségéhez, ha életbe lép a készülő szabályozás.

Franciaország folytatja a roma táborok felszámolását és a romák kitoloncolását. Ezzel az üzenettel fejezte be kétnapos romániai látogatását a francia belügyminiszter. Manuel Valls azért utazott Romániába – Bernard Cazeneuve európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter társaságában –, hogy a bukaresti hatóságokkal közösen találjon megoldást a Franciaországban tartózkodó romák hazatérésére.

A román közvélemény három hétig találgatta, hogyan alakul majd a hivatalába visszatérő Traian Basescu és a menesztését kezdeményező szociálliberális (USL) kormány közötti viszony.

A vártnál többen gyűltek össze szombaton Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen szervezett tüntetésen. Ugyancsak jó hír, hogy nem sikerült a rendezvényt autonómiademonstrációvá alakítani.

Érvényes volt a Traian Basescu elnök menesztéséről rendezett vasárnapi referendum – állítja a Szociálliberális Unió (USL). Az elnök elmozdítását kezdeményező kormányzó pártszövetség megpróbálja meggyőzni az igazáról az alkotmánybíróságot is, amely szerdán vagy csütörtökön tárgyalja a kérdést.

Elképesztő, hogy elítéltek ülnek a román parlamentben –jegyezte meg a minap Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete a blogján. Nem ő az egyetlen, aki furcsállja a dolgot. Az Európai Bizottság a hónap közepén kiadott jelentésének egyik ajánlása is erre vonatkozik: Románia dolgozzon ki eljárást arra, hogy a feddhetetlenségi vagy korrupciós ügyekben elítélt képviselők mandátuma megszűnjön.

A román Központi Választási Iroda (BEC) szerint 46,23 százalékos volt a részvétel a Traian Basescu menesztéséről szóló vasárnapi referendumon. Az eredmény a választókörzetek 99,97 százalékából összesített adatokat tükrözi, így lényegében már nem változhat.

Üdvözlöm az Európai Bizottság objektív hangvételét – ezekkel a szavakkal nyitotta meg szerdán az Európai Bizottság brüsszeli jelentését értékelő sajtótájékoztatóját a román miniszterelnök.

Stratégiát váltott a tisztségéből másfél hete felfüggesztett román elnök. Traian Basescu arra buzdítja hí veit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a menesztéséről dönteni hivatott július 29-i referendumon. –Arra kérem a híveimet, ne hozzanak olyan helyzetbe, hogy a népszavazás érvénytelenné nyilvánítása révén maradjak elnök – lelkesítette híveit a Hajóskapitánynak is hívott Basescu egy szombati kolozsvári nagygyűlésen, amelyen a csendőrség szerint tízezren vettek részt.

Az alkalmazottak ellenállása miatt sok nehéz pillanata volt, de végül a politikai támogatás hiánya miatt mondott le Demeter András István (képünkön) a román rádió (SRR) elnök-vezérigazgatói tisztségéből. Személyében először volt magyar nemzetiségű csúcsvezetője román közszolgálati médiumnak. A Népszabadságnak arról is beszélt, miért veszélyes a közmédia összevonása.

Mindössze pár órával a román miniszterelnök brüsszeli látogatása előtt újabb botrány rengette meg a bukaresti szociálliberális (USL) kormányt. A korrupcióellenes ügyosztály (DNA) átkutatta a legfelső bírói tanács (CSM) egyik tagjának irodáját. Gheorghe Balan és egy tanácsosa ellen az a vád, hogy vezető kormánytagokkal alkudoztak magas beosztásokért. Balan célkeresztjében állítólag a legfőbb ügyész széke áll, tanácsosa pedig a DNA vezető ügyészének helyét foglalná el. Utóbbi, Marcel Sampetru sem névtelen, 2004-ben a legfőbb ügyész első helyettese volt.

Csakis a szervezőkön múlik, hogy „mikor leli meg végső nyugalmát” Nyirő József – derül ki a székelyudvarhelyi polgármesterrel folytatott beszélgetésből. A Népszabadság azután kereste meg Bunta Leventét, hogy a Hargita megyei törvényszék megsemmisítette a Nyirő József nevére a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kiállított igazolást, amely temetkezési engedélyként is szolgál a román jog szerint.

A román választópolgárok 64,3 százaléka igennel szavaz a román államfő menesztéséről kiírt hó végi referendumon – derül ki az Imas közvéleménykutató intézet felméréséből. E szerint a részvétel is szokatlanul magas lesz, a megkérdezettek 79,8 százaléka készül voksolni július 29-én. Közülük 27,4 százalék Traian Basescu menesztése ellen szavazna, 8,3 százalék még nem döntött. A felmérés július 5–7. között készült, amikor javában zajlott az elnök menesztését célzó procedúra.

Népszavazást írnak ki a román elnök menesztéséről, miután a bukaresti törvényhozás péntek este felfüggesztette hivatalából Traian Basescut. A képviselők és szenátorok 256 igen szavazattal fogadták el az államelnök felfüggesztéséről szóló határozatot. A minimális szavazat 217 lett volna. A népszavazást július 29-én tartják.