A magyarok lehetnek a bűnbakok

A román Központi Választási Iroda (BEC) szerint 46,23 százalékos volt a részvétel a Traian Basescu menesztéséről szóló vasárnapi referendumon. Az eredmény a választókörzetek 99,97 százalékából összesített adatokat tükrözi, így lényegében már nem változhat.

A referendum kapcsán az utolsó szót az alkotmánybíróság mondja ki. A taláros testület szerdán vagy csütörtökön tárgyal arról, hogy érvényesnek tekinthető-e a népszavazás, és visszatérhet-e hivatalába Basescu. Az elnök menesztéséhez elvileg a választójogú polgárok fele plusz egy szavazat szükséges, ám a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) kérni fogja, hogy a taláros testület vegye figyelembe a Basescut támogató Demokrata-liberális Párt (PDL) bojkottját. Egyes jogászszakértők szerint a referendumot szabályzó jogi keret lehetőséget ad az alkotmánybíróságnak az értelmezésre.

A szavazatszámlálás eredménye jóformán egyik felet sem foglalkoztatja, az igenek magas aránya miatt. A választási iroda adatai szerint 7,4 millióan szavaztak az elnök menesztésére, vagyis az urnákhoz járuló polgárok 87,52 százaléka. A nemek aránya 11,15 százalékos volt.

Victor Ponta miniszterelnök szerint, ha a népszavazást nem is nyilvánítják érvényesnek, az ötmillió szavazattal megválasztott elnöknek akkor is komolyan el kell gondolkoznia azon, hogy legitim módon képviselheti-e a továbbiakban Romániát, miután vasárnap „nyolcmillióan ellene szavaztak”. Egyúttal úgy vélte, a referendum megerősíti az USL-kormány legitimitását. – Erősebb vagyok, mint valaha – jött a válasz Traian Basescutól, aki a népszavazás előtt távolmaradásra szólította fel híveit. Most társadalmi megbékélésre szólított fel, majd élesen támadta az USL több vezető politikusát, valamint a kormánykoalícióhoz közel álló Antena3 hírtelevíziót, mondván: „megmérgezték a közéletet”. Egyúttal felszólította a kormánytöbbséget, „vonja le a megfelelő következtetést a referendum eredményéből”. Burkoltan meg is fenyegette az USL vezetőit, hogy a törvény előtt kell felelniük „az állami intézmények megtámadásáért”.

A román média és a kormánypárt több vezetője is részben a magyar szavazók távolmaradásával magyarázza a referendum sikertelenségét, többen pedig felrótták Orbán Viktornak – köztük Ponta és Crin Antonescu ideiglenes elnök is –, hogy beleszólt a román belpolitikába. A magyar miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján arra biztatta hallgatóságát: „hozzanak jó döntést, például úgy, hogy nem hoznak döntést”.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke vasárnap éjszakai, kolozsvári sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a PDL-hez hasonlóan a magyarok tömegesen bojkottálták volna a referendumot. A Központi Választási Iroda adatai szerint Hargita megyében 11,56, Kovászna megyében 20,60 százalékos volt a részvétel, ám Kelemen Hunor szerint ez annak tudható be, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje a népszavazásnak. Hozzátette: nem látta Orbán nyilatkozatát, de nem hiszi, hogy hatott. – Előre tudni lehetett, hogy a Székelyföldön, ahogy Erdélyben másutt is alacsony lesz a részvétel, ez nem volt meglepetés – mutatott rá Kelemen Hunor. – Az erdélyi magyaroknak nem volt szükségük Orbán Viktor buzdítására, hogy otthon maradjanak – vélekedett lapunknak nyilatkozva Bíró Béla egyetemi tanár, kisebbségkutató. – A magyarok jelentős része egyértelműen Basescut támogatja Antonescuval és Pontával szemben. Noha Basescunak is voltak ellenséges gesztusai – például elgáncsolta a kulturális autonómiát, a magyarok számára előnytelen régióátszervezési tervvel rukkolt elő –, mégis sikerült fenntartani a látszatot, hogy a magyarok barátja. Bíró Béla meglátása szerint fennáll a veszély, hogy a román értelmiségi réteg jelentős része is bűnbakot lásson a magyarokban. Akkor pedig olyan idők jöhetnek, amikor az erdélyi magyarok, hosszú idő után először, kénytelenek lesznek az országhatárokon kívül keresni az érdekeik érvényesítését, megakadályozni például az etnikai tömbök fellazítását. „Soha nem voltam híve annak, hogy vigyük az európai nyilvánosság elé az ügyeinket, de vannak esetek, amikor nincs más út. Azért még mindig reménykedem abban: a Ponta–Antonescu-kormányzatnak a továbbiakban érdekében áll Magyarországgal normális viszonyt kialakítania. Az EU-bürokratákkal szemben a két országnak vannak közös érdekei; talán mindkét fél rájön arra: együttműködés nélkül nem megy. Ehhez viszont szükséges, hogy a magyarországi jobboldal és a romániai baloldal képes legyen fölülemelkedni ideológiai korlátain”.

Feszült marad a viszony Pontával

Továbbra is megmarad az eddigi feszült viszony a román államfő és a kormányfő között, a Traian Basescu köztársasági elnök elmozdításáról vasárnap lezajlott eredménytelen népszavazás után – mondta el Pászkán Zsolt politikai elemző, aki szerint a romániai magyarok számára érdektelen volt a szavazás. Az elnöki tisztségébe néhány napon belül visszatérő Basescunak továbbra is viszonylag korlátozott lesz a mozgástere, miközben a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőnek pártja népszerűségének csökkenésével kell majd számolnia a következő hónapokban – magyarázta a Romániával foglalkozó szakértő, aki korábban részt vett a Magyar Külügyi Intézet kutatási programjaiban, és elemzéseket írt a román belpolitikáról. Szerinte augusztusban és szeptemberben újabb feszültséget okoz majd Ponta és Basescu között a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének és a főügyésznek a megválasztása. A két megüresedő tisztségre az új személyeket az államfő nevezi ki, az igazságügyi miniszter javaslata alapján.

Pászkán azt valószínűsíti: Ponta plágiumügye is folytatódik szeptemberben, és a Bukaresti Tudományegyetem feltehetően javasolni fogja a kormányfő doktori címének megvonását.

A szakértő szerint az ősszel esedékes parlamenti választásokra készülve maradhat Ponta magyarellenes retorikája. Ezt az is jelzi, hogy a román kormányfő – szóvá téve a magyarlakta területek alacsony részvételi arányát – a román belpolitikába való beavatkozással vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a népszavazástól való távolmaradást javasolta a magyar szavazóknak. Pászkán úgy véli, „furcsa lett volna azt várni, hogy nagy számban szavazzanak az erdélyi magyarok, mivel számukra Ponta semmivel sem hitelesebb, mint Basescu”. Szerinte a magyarlakta megyékben a magyarok „politikai szappanoperának” tekintették a népszavazást, amelyen inkább az ott élő, illetve nyaraló románok vettek részt. (MTI)

Basescu a „demokrácia fáklyájával” ünnepelte az első népszavazási eredményeket
Basescu a „demokrácia fáklyájával” ünnepelte az első népszavazási eredményeket
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.