Most már elfogadná a görög kormányfő a korábban megalázónak nevezett EU/IMF-feltételek nagy részét. Az ezekről kiírt népszavazást azonban megtartják vasárnap - közölte Alekszisz Ciprasz szerdán, televíziós beszédében.

Az utolsó pillanatban segítséget kért az EU-tól Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, ám a kedd éjféli határidőig nem kapta meg a pénzt. Így nem tudott fizetni az IMF-nek, ami államcsődöt hozhat – és közben Európa lélegzet-visszafojtva várja a vasárnapi népszavazást.

Pénzfelvételi korlátozás és bezárt bankok készítik fel a görögöket a vasárnapi népszavazásra, amelyen az EU/IMF-megállapodás, egyben az ország sorsáról kell dönteniük. Bukik-e az athéni kormány, és kiesik-e Görögország az euróövezetből? Ezt találgatják Európa-szerte. Törlesztés nem lesz.

Ismeretlen vizekre evez Görögország, ahol vasárnap népszavazást tartanak az EU és az IMF által diktált feltételekről. Az athéni kormány az elutasításukért kampányol. Az államcsőd elkerülhetetlennek látszik, hétfőn már ki sem nyitnak a bankok, és tőkekorlátozást vezetnek be.

Ismeretlen vizekre evez Görögország, ahol egy hét múlva népszavazást tartanak az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodásról. Az államcsőd immár elkerülhetetlennek látszik, a pénzkiadó automatáknál hosszú sorok alakultak ki, és hétfőn a bankokat is megrohamozhatják.

Államcsőd, Görögország kizárása az euróövezetből – efféle következményekkel fenyegetnek európai politikusok, ha most hétvégén sem születik megegyezés az EU és az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette athéni kormány között.

Borús hangulat uralkodott Brüsszelben, ahol egyre kevesebb esélyt adtak az EU és Görögország megállapodásának a csütörtök délután kezdődő uniós csúcstalálkozón. Ám tapasztalt diplomaták arra figyelmeztettek, hogy éppen az utolsó pillanatban kötött egyezségek előtt látszik a legreménytelenebbnek a helyzet.

Görög hetet tartanak az Európai Unióban, ahol – több hónapos civakodás után – néhány nap alatt kellene elkerülni a tragédiát. Ciprasz athéni kormányfő két tűz közé került: a saját pártja sokallja, az EU keveselli az engedményeket.

Sorsdöntő EU-csúcson tárgyaltak Görögországról az uniós miniszterelnökök, miközben a görögök nem pánikolnak a sorsuk miatt. Az utolsó pillanatban mintha az athéni kormány is elfogadná, hogy engednie kell.

A homoszexualitásom volt a kiindulási pont. Ez a különbözőség aztán más szakadékokat is létrehozott – mondja a 23 éves Édouard Louis (eredeti nevén Eddy Bellegueule), akinek önéletrajzi regénye, a Leszámolás Eddyvel az idei könyvfesztiválra jelent meg magyarul. A könyv hatalmasat robbant, egy évvel a francia kiadás után már húsz nyelvre lefordították.

Minden nyáron döbbenten nézem a balatonkenesei futballpálya szélén épült betonfalat. Vastag, szürke és komor. Próbálom kitalálni a funkcióját, hiszen csak a füves pálya egyik oldalát védi a... nem tudom, micsodától, de mindenesetre páratlanul ronda.

Eldurvult a Görögország és az EU között vita hangneme, miközben az euróövezet pénzügyminiszterei „utolsó esélynek” kikiáltott találkozóra gyűltek össze. Egyre gyakrabban elhangzik az államcsőd szó, de a lapunknak nyilatkozó elemző szerint politikai játék az egész. Athénnak kemény feltételeket kell elfogadnia.

Mintha elveszítette volna türelmét az Európai Unió és a görög kormány is. Mindkét fél egyre súlyosabb következményekkel fenyegeti a másikat, sokan már az euró jövőjét féltik. Mire megy ki a játék? Erre keressük most a magyarázatot.

Szép mese, hogy Orbán Viktor megvédte Magyarországot, de valójában nagy hazugság – nyilatkozta lapunknak Gianni Pittella, az Európai Parlament szocialista frakciójának (PES) vezetője, aki a PES kétnapos kongresszusára érkezett Budapestre.

Egyre élesebb hangon fenyegeti egymást az EU és Görögország, de a lapunknak nyilatkozó athéni elemző szerint a politikai kommunikációnak nincs köze az igazi tárgyalásokhoz. Az idő fogy, és újra felmerült a görögök kizárása az euróövezetből.

„A görög kormány meglátja, hogy meddig mennek el a hitelezők, és lemondanak-e az ésszerűtlen, embertelen és gyarmatosító javaslataikról” – közölte Dimitrisz Sztratulisz miniszterhelyettes. Ezzel egyértelművé tette, hogy Athén nyomásgyakorlásnak szánta a döntést: elhalasztja a pénteken esedékes törlesztőrészlet (300 millió euró) átutalását az IMF-nek, és csak a hónap végén, egyben fizeti ki a júniusi összegeket (1,5 milliárd eurót). Bár a szabályok ezt megengedik, eddig csupán Zambia élt ezzel a lehetőséggel az 1980-as években.