Kiszámíthatatlanság és félelem: ez jellemzi most leginkább Görögország és az EU kapcsolatát. Az elmúlt napok intenzív egyeztetésekkel teltek, és voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy Athénnak és az uniónak sikerül végre közös nevezőre jutnia. Ehhez képest az Európai Bizottság brüsszeli épületében tárgyaló görög küldöttség Twitteren értesült a népszavazás bejelentéséről.
Ciprasz egyetlen mozdulattal kihajította az eddigi alkuk eredményét, és az athéni parlamentben „sértő ultimátumnak” nevezte a nemzetközi hitelezők javaslatait – azzal érvelve, hogy Görögország nem adja meg magát, és a nem szavazatok győzelme csak erősítené a tárgyalási pozícióját. Ezt láthatóan elhitték neki a képviselők, akik gond nélkül jóváhagyták a referendum megtartását.
Nyitva marad a pénzcsap
Az Európai Központi Bank egyelőre folytatja a görög bankrendszer rendkívüli hitelezését. A hitelvonalat az elmúlt napokban megnövelték, hogy legyen elég készpénz a vagyonukat kimenekítő betéteseknek. A vasárnapi bejelentés szerint azonban az EKB csak az eddigi szinten folyósít pénzt. (BBC)
Nem tudni, hogyan befolyásolja a görög választók hangulatát, ha időközben beköszönt az államcsőd. Ez történhet ugyanis, ha június 30-ig, keddig nem törleszti Athén a soron következő, 1,6 milliárd eurós hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Amikor megkérdezték Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, hogy szerinte meglesz-e a befizetés, azt felelte: az egyetlen ember, aki „talán tudja” a választ, görög kollégája, Janisz Varufakisz.
Nem sok jót ígért Christine Lagarde IMF-vezérigazgató sem, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy – mivel időközben lejár a mentőprogram – július 5-én a görögök olyan egyezségről szavaznak, amely már nem is érvényes. Görögországban korántsem olyan bizakodók az átlagpolgárok, mint a politikusok. A pénzkiadó automatáknál már a hét végén kígyózó sorok alakultak ki, mert a legtöbben attól féltek, hogy a görög jegybank pénzfelvételi korlátozást vezet be.
|
Ciprasz bejelentése a nevében tárgyalókat is meglepetésként érte
Simela Pantzartzi / Reuters |
Alekszisz Ciprasz vasárnap este bejelentette, amitől a lakosság félt: hétfőtől zárva lesznek a bankok. A kormányfő nem árulta el, hogy meddig tartanak zárva, és mint mondta, tőkekorlátozást is életbe léptetnek, ám ennek a részleteit sem pontosította. Így Ciprus után Görögország a második EU-tagállam, amely tőkekorlátozásra kényszerül. Cipruson két évvel ezelőtt folyamodtak ehhez az eszközhöz, limitálva a készpénzfelvételt és a banki átutalásokat.
Erre azóta számítani lehetett, hogy az elmúlt hetekben – az állandó politikai és gazdasági bizonytalanság miatt – eurómilliárdokat menekítettek ki a görögországi pénzintézetekből (előfordult, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd eurót vettek ki). Az athéni kormány folyamatosan egyeztet az Európai Központi Bankkal, mivel ez utóbbin múlik, hogy meddig hajlandó „életben tartani” a görög bankrendszert.
„Az emberek másként látják majd a helyzetet”
Most, hogy a görögök szembesülnek a politikai válság gyakorlati következményeivel, megváltozhat a véleményük – mondta lapunknak Jorgosz Pleiosz szociológus, az Athéni Egyetem tanára. Bár eddig többségben voltak, akik ellenezték a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást (az EU/IMF-páros által kért reformokat), ha azt látják, hogy az emberek kimenekítik a pénzüket a bankokból, és felvásárolják az élelmiszereket, másként értékelik majd a helyzetet. Sőt közben kiderült, hogy hétfőn már ki sem nyitnak a görögországi bankok.
Mindenféle új intézkedést kipróbáltak már az athéni kormányok az elmúlt öt évben, a gazdaság hanyatlása mégsem állt meg, a munkanélküliség pedig növekedett. A szociológus szerint a görögök belefásultak a válságba, és nem látnak megoldást. Ugyanakkor tisztában vannak azzal is: ha Görögország végképp nem jut egyezségre az EU-val és az IMF-fel, s kénytelen kilépni az euróövezetből, még nagyobb krízis alakul ki, és még magasabbra emelkedik a munkanélküliség. Ezért aztán, noha a népszavazással teljesen ismeretlen területre téved az athéni vezetés, és a végeredmény kiszámíthatatlan, Jorgosz Pleiosz az igen szavazatok győzelmét jósolja.
Ám megérti Alekszisz Ciprasz népszavazási kezdeményezését is. Ha a kormányfő rábólintott volna a hitelezők reformjavaslataira, ez több gondot is okozna. Egyrészt a görög parlamentben, ahol a kormányzó Sziriza balszárnya hevesen ellenzi a megállapodást. Másrészt az utcákon, hiszen – ha végrehajtanák az újabb megszorításokat – komoly társadalmi elégedetlenség alakulna ki.
