Kiszámíthatatlanság és félelem: ez jellemzi most leginkább Görögország és az EU kapcsolatát
Az elmúlt hetek intenzív egyeztetésekkel teltek, és voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy Athénnak és az uniónak sikerül végre közös nevezőre jutnia. Ehhez képest az Európai Bizottság brüsszeli épületében tárgyaló görög küldöttség Twitteren értesült a népszavazás bejelentéséről.
Ciprasz egyetlen mozdulattal kihajította az addigi alkuk eredményét, és az athéni parlamentben „sértő ultimátumnak" nevezte a nemzetközi hitelezők javaslatait – azzal érvelve, hogy a nem szavazatok győzelme csak erősítené Görögország tárgyalási pozícióját. Ezt láthatóan elhitték neki a képviselők, akik gond nélkül jóváhagyták a referendum megtartását.
Nem tudni, hogyan befolyásolja a görög választók hangulatát, ha időközben beköszönt az államcsőd. Ez történhet ugyanis, ha június 30-ig, keddig nem törleszti Athén a soron következő, 1,6 milliárd eurós hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Amikor azt kérdezték Wolfgang Schauble német pénzügyminisztert, hogy szerinte meglesz-e a befizetés, azt felelte: az egyetlen ember, aki „talán tudja" a választ, görög kollégája, Janisz Varufakisz. Nem sok jót ígért Christine Lagarde IMF-vezérigazgató sem, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy – mivel időközben lejár a mentőprogram – július 5-én a görögök olyan egyezségről szavaznak, amely már nem is érvényes.
Görögországban korántsem olyan bizakodók az átlagpolgárok, mint a politikusok. A pénzkiadó automatáknál már a hétvégén kígyózó sorok alakultak ki, mert a legtöbben attól féltek, hogy a görög jegybank pénzfelvételi korlátozást vezet be. Ez nem lenne példa nélküli, hiszen Cipruson is tőkekorlátozásról döntöttek két évvel ezelőtt, limitálva a készpénzfelvételt és a banki átutalásokat. Hasonló intézkedésre most a görög válság miatt is van esély, már csak azért is, mert az elmúlt hetekben – az állandó politikai bizonytalanság miatt – eurómilliárdokat menekítettek ki a görögországi pénzintézetekből (előfordult, hogy egyetlen nap alatt egymilliárd eurót vettek ki).
Bezár a bazár
A BBC vasárnapi értesülése szerint az euróövezeti jegybank (EKB) várhatóan beszünteti a görög bankok likviditási támogatását. Az EKB eddig vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) pótolta napi rendszerességgel a görög bankokból a betétesek által kivont likviditást, gyakorlatilag életben tartva a görög bankrendszert. A BBC név nélkül idézett forrása szerint Görögország hétfőre bankszünnapot rendelhet el, ha úgy dönt, hogy tőkekorlátozásokat vezet be. Londoni pénzügyi elemzők jó ideje szinte biztosra veszik, hogy Görögország az egyre nagyobb mértéket öltő betétmenekítés miatt tőkekorlátozásokat lesz kénytelen bevezetni. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának helyzetértékelése szerint a görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta igen jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában - állt a Barclays londoni elemzésében. A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a kedden esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Ráadásul a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá az EKB likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul - állt a Barclays helyzetértékelésében. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti a valutaalappal szemben kedden lejáró törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja - tette hozzá. Az IMF vezetője szerint Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.
Az athéni kormány folyamatosan egyeztet az Európai Központi Bankkal, mivel ez utóbbin múlik, hogy meddig hajlandó „életben tartani" a görög bankrendszert. A közvéleményt ez azonban nem nyugtatja meg, és arról folyik a találgatás, kinyitnak-e hétfőn a bankok, és ha kinyitnak, nem rohamozzák-e meg őket a pánikba esett betétesek.
