galéria megtekintése

Korrupció??? Nálunk???

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 27. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Szinte nincs is korrupció Magyarországon. A bűnügyi statisztika szerint. Az ilyesféle cselekmények száma húsz esztendeje évi ötszáz és ezer között alakult. Egy-két ezrelék az összbűnözésen belül. Igaz, tavaly meghaladta a háromezret. De csupán azért, mert most jelent meg a statisztikában a tízéves nyelvvizsgabotrány összes érintettje, és néhány ember sorozatos, nemzetközi szintű üzérkedése a befolyásával.

Miközben ennyire nincs korrupció a statisztikában, van legalább fél tucat civil szerveződés, amelynek célja e hivatalosan nem létező jelenség elleni fellépés. A Transparency International Magyarország (TI), az Atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Korrupcióellenes Szövetség mellé beállt az Együtt társelnöke, Juhász Péter által márciusban létrehozott – Majtényi László egykori adatvédelmi biztos nevével fémjelzett – Igazmondó Alapítvány.

– A hatalom rendre olyan döntéseket hoz, amelyek egyértelműen bizonyos gazdasági csoportok érdekeit szolgálják, és azok bizonyosan kifejezik valamiképp a hálájukat a hatalomnak

– állítja Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Csókosoknak juttatott trafikok, koncessziós jogok a dohány-nagykereskedelemben vagy a szerencsejáték-üzletben, takarékszövetkezetek államosítása, földügyek, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe tartozó MET Zrt., amely a földgáz sajátos konstrukcióban történő értékesítésén keresett eddig talán százmilliárdot is, a paksi bővítés stb.

 

Ligeti szerint nem is kell nagyon kutakodni, mert a politika skrupulusok nélkül felfedi a kártyáit. Világossá teszi, hogy mindent akar, és lassan eljutunk odáig, hogy a gazdaság és a korrupció is teljes állami ellenőrzés alatt áll. Az átláthatatlanság, a számonkérhetetlenség a visszaélések melegágya. Nálunk a gazdasági szereplők nem egymással versenyeznek szabályozott, független intézmények által ellenőrzött piacon, hanem előre kiszámíthatatlan feltételek mellett az állam kegyeit kell keresniük.

– A probléma rendszerszintű – fogalmaz Ligeti –, mert azokba a független ellenőrző intézményekbe, amelyek a kormány jogsértő intézkedéseit megakadályozhatnák, a hatalom a saját kádereit ültette. Így lehetett „alaptörvényesen” lenyúlni a háromezermilliárdos magánnyugdíjkasszát, de az sem zavar senkit – legfeljebb a strasbourgi emberi jogi bíróságot és az Európai Unió Bíróságát –, hogy súlyosan alapjogsértő, ha valakit egyik napról a másikra minden ellentételezés nélkül megfosztanak a megélhetését biztosító trafikjától vagy játékgépétől.

A félbehagyott M4-es
A félbehagyott M4-es
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A Világgazdasági Fórum tavalyi rangsora szerint a kormányzati politika átláthatóságát tekintve Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll – Algéria és Niger szintjén. A napokban lépett hatályba az a törvénymódosítás, mely szerint az ügyvédi irodáknak már nem kell beküldeniük a számviteli beszámolójukat közzététel céljából a területi kamarához. Ez első pillantásra a hivatásrend belügyének tűnő kérdés, és a Paks 2. szerződés titkosításához képest szinte semmiségnek tűnik.

– De korántsem véletlen, hogy a szabályozás épp most változott – állítja Juhász Péter. Ő azt akarta megtudni, hogy mennyit fizettek annak az ügyvédi irodának, amely közreműködött az V. kerület tulajdonában álló ingatlanok értékesítésében, de mire választ kaphatott volna, a parlament átírta a törvényt, hogy ne tudhassuk meg, mennyit tett zsebre az ügyvéd a közpénzből. A kormány a legapróbb részletekre is ügyel.

Juhász kerületi képviselőként az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bagóért történt értékesítése miatt tett feljelentést, amit annyiszor kellett különféle fórumokon megvédenie, hogy mára sokan mániákus pereskedőként tartják számon.

De legalább elérte, hogy a nyomozást elrendeljék. Ennek határideje a hónap végén jár le, és akkor dönteni kell annak megszüntetéséről, meghosszabbításáról vagy a vádemelésről. Már ez is siker, hisz a gyanús ügyletekben többnyire eljárás sem indul.

Ligeti Miklós szerint volnának hatékony korrupcióellenes eszközök, melyeket széles körben lehetne alkalmazni. Például a Nemzeti Védelmi Szolgálat tesztelheti a rendőrt, mit lép, ha az agent provocateur a jelenlétében követ el szabálysértést: behunyja a szemét, büntet vagy csúszópénzt kér, illetve fogad el. Ezt megtehetnék azokkal is, akik hatósági engedélyeket adnak ki vagy milliárdos közbeszerzési eljárásokban dönthetnek. A közbeszerzés mindig gyanús.

Horvátországban a nehéz terepviszonyok ellenére kilométerenként alig több mint egymilliárd forintért létesültek új útszakaszok, nálunk meg esetenként négymilliárdot közelítő összegből hoznak ki egy kilométert sík terepen. Egyébiránt máshol sem túl jó a helyzet. Például a Gripen vadászgépek értékesítése szintén gyanús, máig tisztázatlan körülmények között folyt, és nem csak nálunk. Az Alstom ellen Londonban ugyancsak vizsgálat folyik, mert felvetődött a gyanú, hogy a cég – amelynek Angliában is vannak leányvállalatai – magánzsebeket tömött ki, hogy a termékeit értékesítse, és a budapesti metrószerelvények beszerzésének körülményeit is vizsgálják.

Barabás Richárd, a PM szóvivője gumigerincet visz Polt Péternek
Barabás Richárd, a PM szóvivője gumigerincet visz Polt Péternek
Veres Viktor / Népszabadság

A TI próbált erről további információkhoz jutni, de a brit hatóságok elzárkóztak. Az Átlatszó nem keresi a kapcsolatot a hatóságokkal, ők nem jelentenek fel senkit, beérik a tények feltárásával. Bodoky Tamás főszerkesztő szerint a jelentősebb ügyekben többnyire úgyis lép valaki, általában pártok, politikusok.

A rendőrség vagy az ügyészség szinte soha nem mozdul, pedig csak le kellene tölteniük a honlapjukról a dokumentumokat, és szinte kész a vádirat

– véli Bodoky.

Az utóbbi néhány esztendőben a hatalom általában már arra sem veszi a fáradságot, hogy cáfoljon, magyarázkodjék. Már az is valami, ha egy ügy feltárásával nagyobb visszhangot váltanak ki. Azt pedig kifejezetten nagy elismerésnek tekintik, hogy az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az Átlátszó anyagai alapján készített esettanulmányt, amelyben bemutatták, milyen trükkökkel lehet Magyarországon százmilliós támogatásokat lenyúlni.

Bodoky emlékeztetett az E.ON gázüzletágának felvásárlása kapcsán megszerzett adatokra. Azokat a Nemzeti Vagyonkezelőtől perelték ki, és kiderült belőlük, hogy az állam akár hatszázmilliárd forintot is bukhatott az üzleten. A DK akkor feljelentéssel fenyegetőzött, de nincs nyoma annak, hogy az ügyben azóta bármi történt volna. A TI 15 évre visszamenőleg vizsgálta, mi történik a korrupciós ügyekben, és megállapította, hogy a legfőbb ügyész személyétől és a kormány összetételétől függetlenül az ilyen ügyekben folytatott eljárások eredményessége kiábrándító.

A horvát autópálya. Negyedannyiért építették, nehezebb terepen
A horvát autópálya. Negyedannyiért építették, nehezebb terepen
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ha van is feljelentés, gyakran meg sem indul a büntetőeljárás, ha mégis, sokszor bizonyítottság hiányában szűnikmeg. A hatóságok kettős mércét alkalmaznak. A politikai osztály tagjainak gyanús gazdagodására elég magyarázat, hogy a család dobta össze a pénzt egy luxusingatlanra vagy bármire, miközben egy hétköznapi halandó esetében biztosan vagyonosodási vizsgálat indulna.

Juhász Péterék az Igazmondó létrehozásával szervezeti kereteket kívántak teremteni egy országos hálózat létrehozásához. A politikus szerint ők nem kívánnak senkivel versengeni, Bodoky viszont úgy tartja, igenis van verseny a civil jogvédők között is. Az Igazmondó célja az, hogy legyen mindenütt elérhető közelségben olyan aktivista, aki – akár a többi korrupcióellenes szervezet támogatásával – segít azoknak, akik a környezetükben visszaélést tapasztalnak és fel akarnak lépni ellene.

A szervezetet a múlt héten jegyezték be, az érdemi munka csak most indul, még korai lenne beszélni arról, hogy az ötlet jónak bizonyult-e – mondja Juhász.

Első körben beérik azzal, hogy az embereknek bemutassák, hol verik át őket,

s szemléltessék, miként foglalták el az államot gazdasági érdekcsoportok. A következő feladat a hatalmat vádoló ügyeket a hatalom leváltásához szükséges szavazatokra beváltani. Ligeti már azzal is beérné, hogy a kormány számára lehetetlenné tegyék a letagadhatatlan letagadását. Következménye ma Magyarországon persze ennek sincs.

Mintaország

„Magyarország a korrupciótól legkevésbé fertőzött ország – talán az egész világon... sikerült úgy elkölteni 10 ezermilliárd forintnyi uniós forrást, hogy... egyetlen korrupciós bűncselekmény sem történt. Vagyis hát majdnem. A pálházi polgármester nyomorult 200 ezer forintos korrupciós ügyével ugyanis sajnos belerondított ebbe a gyönyörű tablóba. Rajta kívül viszont senkit nem ítéltek el 2009 után elkövetett, közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós bűncselekmény miatt.” Ez derül ki a Korrupciókutató Központ kiadványából. Ugyanez az intézet állapította meg, hogy „a magyar közbeszerzések lebonyolításának korrupciós kockázatai nagyon magasak. Európán belül ebben az elsők között vagyunk”. (Átlátszó, 2015. június 19.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.