|
Egyeurós bolt Athénban. Sokaknak már csak erre telik
Alkis Konstantinidis / Reuters |
MI A GÖRÖG EU ALKUDOZÁS TÉTJE?
Rövid távon a görög államcsőd elkerülése. A nemzetközi hitelezők (EU és IMF) csak akkor folytatják a görög állam működésének finanszírozását, ha cserébe az athéni parlament további reformokat – értsd: megszorításokat – hagy jóvá. Hosszabb távon pedig kiderül, mennyire eredményes a bajba jutott dél-európai tagállamok megsegítése, az észak-európai országok által sürgetett szigorú pénzügyi politika alkalmazása. Görögországban a válságkezelés belpolitikai tétje is nagy. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csak akkor tud az EU-val megegyezni, ha meggyőzi a kormányzó Sziriza párt megszorításellenes balszárnyát. Ha végképp kudarcot vall, jönnek az előre hozott választások.
MELYEK A FŐ VITAPONTOK?
Az EU és Görögország reformjavaslatai – és ellenjavaslatai – elsősorban a nyugdíjrendszer, a munkaügyi szabályozás és az áfa körül forognak. Az athéni kormány nem akar több fizetés- és nyugdíjcsökkentést, nem szeretné megkönnyíteni az elbocsátásokat az állami szférában, és a kedvezményes áfakulcsokat (élelmiszer, gyógyszer, energia, szállodák, éttermek) sem szívesen emelné. A hitelezők erre azt válaszolják, hogy akkor álljon elő egyéb ötletekkel. Ciprasz mozgásterét szűkíti, hogy ez év elején azzal az ígérettel nyert választásokat: felszámolja a megszorító intézkedéseket, és visszaszerzi Görögország méltóságát.
VISSZAFIZETI E GÖRÖGORSZÁG AZ ADÓSSÁGÁT?
Ez talán a legkényesebb kérdés. Nem hivatalosan a szakértők többsége azt mondja, semmi esély arra, hogy a görögök minden hitelt törleszteni tudjanak. A teljes államadósság jelenleg a görög GDP (bruttó hazai termék) 180 százaléka: ez éppen a háromszorosa annak, amit az euróövezet szabályozása megenged. Athéni politikusok rendszeresen felvetik az adósságleírás gondolatát, ám ezt a gazdagabb tagállamok – élükön Németországgal – határozottan elutasítják. Ha bármely nyugat-európai vezető, például Angela Merkel német kancellár nyilvánosan beismerné, hogy a görög adósság egy részét sosem kapják vissza, ez mind a pártoknál,mind a közvéleményben komoly felzúdulást keltene.
KITESZIK E A GÖRÖGÖKET AZ EURÓÖVEZETBŐL?
Noha egyre nyíltabban fenyegetőznek a Grexitnek elkeresztelt vészforgatókönyvvel (a görögök kitaszításával az eurózónából), ennek megvalósulására szinte semmi esély. A Grexit nem annyira Görögország, mint inkább a teljes euróövezet, sőt a teljes EU bukása lenne, és megkérdőjelezné az európai integráció visszafordíthatatlanságába vetett hitet. Ez a szélsőséges megoldás nem gazdaságilag, hanem főként politikailag rengetné meg az Európai Uniót, benne a közös pénz tervét a kezdetektől fogva dédelgető német–francia tandemmel.
