galéria megtekintése

Egy unortodox nő és a rokonok

0 komment


Borbély Zsuzsa

Jane Goodall 55 éve, 1960-ban kezdte tanulmányozni a vadon élő csimpánzokat a tanzániai Gombe-patak Nemzeti Parkban. Az akkor 26 éves, különösebb tudományos előképzettség és terepen végzett kutatási tapasztalat nélkül érkező lány felfedezései alapjaiban változtatták meg nem csak a csimpánzokról, hanem az emberekről kialakult képet is. Most A remény magvai című könyvével jött Budapestre.

Az érdeklődésre jellemző, hogy a meglepően apró termetű Goodallt hétfő reggel a budapesti állatkert Majomházában tartott sajtótájékoztatón gyakorlatilag elsöpörte a fotósok és operatőrök serege. Az egykori munkatársa, Teleki Géza – gróf Teleki Pál miniszterelnök unokája – tiszteletére felállított emléktáblát avatták fel Teleki felesége, Heather és fia társaságában.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A könyvet dedikáltató és interjúért könyörgő újságírók gyűrűje csak előszele volt a szeretetáradatnak. Goodall keddig marad. Erre az előadására olyan hamar elkapkodták a jegyeket, hogy a szervezők kénytelenek voltak egy hétfő esti alkalmat beiktatni.

 

Amúgy – mondja – utálja a felhajtást, amely nagyon ki is meríti, de csak így tudja átadni az üzenetet. A terepmunkát már a tanítványai végzik. Ő az év nagy részében utazik és előadásokat tart.

81 évesen már nehéz mászni – magyarázza.

Goodall minden helyzetben törekedett az együttműködésre, legyen szó más környezetvédőkkel való összefogásról, vagy a helyiek bevonásáról. Azzal, hogy érdekelté tette a helyieket a csimpánzok és élőhelyük védelmében, komoly eredményeket ért el, tíz év alatt megháromszorozta az erdős területek számát a főemlősök életterén.

Amikor 1960-ban megérkezett Tanzániába, a huszonhat éves angol lány nem használta az etológusok és viselkedéskutatók bevett módszertanát, hanem saját elképzelései szerint építette fel a kutatásait. (Nem a zöldfülűsége, hanem a brit törvények miatt, hogy ekkor még az anyjának is vele kellett utaznia. Mentora a gorillakutató Diane Fosseyt is útjára indító Louis Leakey volt.) De valószínűleg

ennek a kötöttségek nélküli gondolkodásnak az eredménye,

hogy Goodall aztán olyan felfedezéseket tett, amelyek alapjaiban változtatták meg a csimpánzokról, sőt, magukról az emberekről kialakult képet.

Ő figyelte meg először, hogy a csimpánzok képesek eszközöket készíteni és használni, megdöntve az elképzelést, hogy az embert az eszközhasználat emeli ki az állatvilágból. Több mint tíz éves kutatói munkája során a főemlősök sötét oldalára is fényt derített. A korábban vegetáriánusoknak hitt csimpánzokat megfigyelte vadászat közben, amint kolobuszmajmokat és kisebb emlősöket ejtenek el egymással együttműködve. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Goodall gyakorlatilag együtt élt a megfigyelt csimpánzokkal, lejegyezte szokásaikat és viselkedésüket, számok helyett neveket adott és ad most is a főemlősöknek. Bár az unortodox módszer kritikákat  szült – Goodallt sokan támadták, amiért túlságosan bevonja magát a vizsgálatba, érzelmileg kötődik a csimpánzokhoz –, az eredmények évtizedek óta őt igazolják. Arról például, hogy a névadás mennyire működött, sokat elárul a tény, hogy amikor az egyik csimpánz, az úgynevezett F-család matriarchája, Flo 1972-ben meghalt, a Sunday Times közölte Goodall nekrológját róla.

Goodall egyébként akkor indult az első nagy előadókörútjaira, amikor rájött, hogy az erdőirtás és a környezet pusztítása mekkora károkat okoz a csimpánzok élőhelyében. 1977-ben megalapította a nevét viselő intézetet, amelynek 28 irodája működik világszerte, köztük egy Budapesten is.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Meglepő, de Goodall a környezetvédelem mások számára reménytelennek tűnő helyzetével kapcsolatban töretlenül optimista. Erre utal a legújabb könyvének címe, A remény magvai is, amely a mostani budapesti látogatás apropója is. Ezeket a magvakat – fejti ki – a fiatalok energiája, elkötelezettsége és befektetett munkája, az emberi agy, amely a legbonyolultabb feladatok megoldására is képes, a természet rugalmassága és regenerálódási képessége, a különleges emberek erőfeszítései és az online közösségi oldalak jelentik.

Ezekre támaszkodva szerinte visszafordíthatóak a negatív folyamatok.

Ami pedig az internetet illeti, Goodall környezetvédőtől szokatlan módon nem ódzkodik a modern technikától sem. Fontosnak tartja, hogy használja a közösségi oldalakat, amelyek sokat segítenek az információk terjesztésében és az események szervezésében. Együttműködik a Google Earth-szel, és az IT-óriás segítségével napenergiával működő tableteket adtak a helyieknek, amelyekkel műholdon keresztül pontosan nyomon lehet követni, hol mekkora erdőt telepítettek vissza.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.