Az újjászületés hónapjába érkeztünk, a Föld felveszi az optimális dőlésszöget, a hőmérséklet a természet számára a lehető legkedvesebb, a hideg emlékké válik – bölcső ez, úgy, ahogy van. A baloldal, amely – szemben az élet jó helyein fogant ellenfeleivel – nem születik, nem adott, hanem lesz, létrehozzák, ilyenkor ünnepli magát. Most és nálunk azonban aligha teljes odaadással teszi, tette. Éppen ellenkezőleg. Inkább agonizál.

Most még nem a választásokat veszíti el a demokratikus ellenzék. Annál már kicsit többet. A kormányzóképességében való hittől fosztja meg a hozzájuk húzókat. Azt a benyomást keltik, hogy ha megbízhatóbb, komolyabb emberek is, mint azok, akik kormányoznak, a hatalomhoz nem értenek. Még egymás közt sem.