A növekedési hitelprogram (nhp) tartja mozgásban a hazai hitelpiacot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a tavalyi negyedik negyedév hitelezési folyamatairól a kereskedelmi bankok körében végzett felméréséből.

Két pénteken bejelentett amerikai beruházás együtt 1740 új munkahelyet teremt a közeljövőben. Ezek azonban csak részben tudják pótolni a november óta eltűnt 27 ezer munkahelyet, a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag az ősz óta csökken. Elemzők szerint a gond csak átmeneti.

Az uniós források felhasználásának köszönhető beruházási dömping lecsengett, az emiatt keletkező hatalmas űrt viszont a versenyszféra egyelőre képtelen betölteni – ezt mutatja a 2014-es negyedik negyedév siralmas beruházási statisztikája.

Tavaly országosan 1057 lakással épült több, mint az előző évben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a használatba vett 8358 új otthon 14,6 százalékos bővülést takar, de még fényévekre van attól az évi negyvenezres mennyiségtől, amit építésügyi szakértőkkel egyetértésben Varga Mihály célként nevezett meg a lakásállomány egészséges megújításának szempontjából.

Az ingatlanárakat már dollárban mérik Magyarország nagy barátjánál. Az Orbán-kormány egyik fő szövetségese, a keleti nyitás célországaként emlegetett Azerbajdzsán bedobta a törülközőt: egyharmadával értékelte le a helyi fizetőeszközt, a manatot.

A szokottnál izgalmasabbnak ígérkező ülésen dönt kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatról. Bár az elemzők nem látják akadályát a tavaly július óta 2,10 százalékon álló ráta óvatos csökkentésének, az MNB eddigi kommunikációja azt sugallja, hogy igazán komolyan csak a márciusban publikálandó, negyedévente frissülő inflációs jelentésben foglaltak alapján gondolkoznak el a folytatáson, a kamatvágási ciklus felmelegítésén.

Gálánsak voltak a munkáltatók a decemberi jutalmakkal – ami egy 3,5 százalékos GDP-bővülést felmutató év után nem is túl meglepő. Jobbára ennek köszönhető, hogy kiugró, 6,7 százalékos mértékben nőttek a tavalyi év záró hónapjában az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szférában, a nonprofit szektorban, továbbá a legalább öt főt foglalkoztató magánvállalkozások körében.

Hiába dübörög az amerikai gazdaság, egyre olvad a bizalom az ottani befektetések iránt. Ezt igazolja, hogy a dollármilliárdokat mozgató fedezeti alapok újabban a nagyobb hozammal kecsegtető ázsiai és európai piacok felé kacsingatnak. A most közölt tavaly év végi összesítés szerint a hozamvadászat térképét jelentősen átrajzolták, az Egyesült Államokban befektetett 1800 milliárd dollárnyi eszközből szeptember óta kétszázmilliárdot vittek külföldre fialtatni.

Zsarolásszagú fordulatot vett szerdán az üzemanyagár-esésre érzéketlen pékek elleni kormánypárti hadjárat. A Fidesz közleményt adott ki arról, hogy országgyűlési határozatban fogja felkérni a kormányt egy ármonitorozó rendszer felállítására azzal a céllal, hogy nyomon tudják követni: a vállalkozók és a szolgáltatók érvényesítik-e áraikban az energiaár-csökkentések, illetve az üzemanyagok olcsóbbodása eredményeként apadó költségeiket.

Az államadóssággal szemben korábban meghirdetett szabadságharc állóháborúvá sekélyesedett. A kormány – miután felhagyott a 2013-as év végi trükközésekkel – tavaly nem tudott faragni az adósságrátán, az megragadt a 77,3 százalékon. Mindenki elszámolta magát.

Autógyártásra adja a fejét az Apple – legalábbis ezt rebesgetik a világ legértékesebb cégének háza táján megindított toborzók kapcsán. A Financial Times értesülései szerint egy tavaly létrehozott kutatási részleg bővítésén tüsténkedik a technológiai óriáscég, amely autóipari fejlesztőmérnököket és formatervezőket csábít magához százával vélhetően azzal a céllal, hogy a megalkossa az iCart.

A tavalyi utolsó negyedévre 3,4 százalékos növekedési adatot publikált előzetesen a KSH. Így az éves növekedés 3,5 százalék lett a 2013-as másfél után. Varga Mihály szerint így végre visszajutott az ország a 2008-as szintre.

A jó idő ellenére rosszabb teljesítményt nyújtott decemberben a hazai építőipar. Ezzel és a lassan takarékra állított brüsszeli pénzcsappal magyarázható, hogy az ágazat termelési volumene 2,2 százalékkal esett vissza a 2013. végihez képest.

A tavalyi év utolsó negyedére 3,4 százalékos növekedési adatot publikált előzetesen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így az éves GDP-bővülési adat 3,5 százalék lett, a 2013-as 1,5 százalék után. Varga Mihály szerint most már végre a 2008-as szintre jutott vissza az ország.

Még mindig van lejjebb: az infláció mértéke januárban –1,4 százalék volt, az árak ennyivel maradtak el az egy évvel ezelőttiektől. A ludas ezúttal is az olajáresés volt. Rogán Antalnak viszont lesz mit vizsgálnia, a kenyér ára ugyanis emelkedett.

Mától literenként 7-7- forinttal drágulnak itthon az üzemanyagok, miközben a világpiacon újabb árcsökkenési ciklus vette kezdetét a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) havi jelentésében felvázolt készletnövekedés hírére – az Európában irányadó Brent olaj hordója ismét kevesebbe kerül 58 dollárnál.

Még mindig van lejjebb: az infláció mértéke januárban -1,4 százalékos volt, az árak ennyivel maradtak el az egy évvel ezelőttiektől. A ludas ezúttal is az olajáresés volt. A defláció immáron tény, aggódni mégsem nagyon kell miatta.

Csődvédelmet kért és kapott az Egyesült Államok egyik legnagyobb, több mint négyezer egységet üzemeltető szórakoztatóelektronikai-számítástechnikai üzletlánca, a RadioShack. Az ügyben eljáró csődbíró engedélyezte a 94 éves múltra visszatekintő áruházlánc számára, hogy készletkisöprési akciót indítson, s a durva leértékeléseknek köszönhetően befolyó összegből a túléléséhez szükséges lépéseket finanszírozza.