Az újabb kiváló évet záró mezőgazdaság mellett a legfőbb húzóerő az ipari termelés, azon belül is az autóipar a zászlóshajó. A miniszter nem tagadta, hogy mindez egyre erősebb függőséget is jelent. A növekedés kiegyensúlyozott alapokon áll, a miniszter szerint a pénzügyi szektor is átbillenhetett a holtponton, tekintettel arra, hogy a kormány enyhíti a rá nehezedő nyomást. A pénzügyi szolgáltatásokat a devizahiteles mentőcsomagok, a bankadó és ezek folyományaként a gyatra hitelezés fogta vissza. A jövőben ez megváltozik: a hét eleji nagy békülés a pénzügyi szektor szereplőivel áttörést jelenthet – igaz, majd csak jövőre.
A bankadó csökkentésére tett újabb, a korábbiakhoz képest nagyobb megvalósulási eséllyel bíró vállalás azért is fontos, hogy a hitelezés végre megindulhasson, táplálhassa a gazdasági növekedést és nem utolsó sorban kiszabadulásunkat a bóvli kategóriából, azaz a magyar államadósság felminősítését vetíti előre. Varga szerint már csak az ingatlanosok lehetnek mínuszban, náluk viszont könnyebb lesz az előrelépés. Ott a piac, a kereslet időszerűvé vált felfutása orvosolhatja a gondokat. De nem árt, ha ehhez a kormány a maga eszközeivel, például egy valóban kedvezményes lakásépítési programmal is betársul.
A magyar gazdaság jó úton jár, megbirkózik a Keletről és Nyugatról érkező hullámveréssel – szögezte le a miniszter. A jövőről szólva kifejtette, hogy idénre 2,5 százalékos növekedést remélnek, de ez magasabb is lehet. Felfelé ható tényezőként a belső fogyasztás most 2,6 százalékosra becsült erősödését nevezte meg, amit a reálbérek növekedése is erősít, hiszen a fegyveres erők dolgozói 30 százalékos béremelést harcoltak ki maguknak, ők ezt júliustól, a pedagógusok a beígért 10 százalékos pluszt szeptembertől kaphatják meg.
Varga reméli, hogy a 2014-gyel zárult hétéves uniós költségvetési ciklusból az utolsó cent idén történő lehívása után sem lanyhul számottevően a beruházási kedv. Utóbbit egyben a lefelé tartó kockázatok közé is besorolta a kiszámíthatatlanul mozgó olajárral és az ukrán–orosz válságot övező gazdasági szankciók negatív hatásaival egyetemben. A rekordmélységben lévő infláció is idetartozik, ugyanis ha a lakosság és a vállalatok a még alacsonyabb árakra spekulálva elhalasztják vásárlásaikat, az visszafoghatja a növekedést.
Kondrát Zsolt szerint világos képet csak a három hét múlva közlendő részletes adatokból kaphatunk. Az MKB Bank vezető elemzője arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a havi adatok tanúsága szerint mind az ipar, mind az építőipar leszálló ágban van, úgyhogy inkább az agráriumban, valamint a KSH által nem említett szolgáltatóiparban kell keresni a meglepetés okát. Felhasználási oldalon a fogyasztást becsülhették alul, de a készletfelhalmozás és a beruházások is meglepő adatokkal szolgálhatnak.
Élbolyban
A pénteken napvilágot látott GDP-adatok alapján Magyarország ideiglenes uniós listavezető a negyedik negyedévben mért 3,4 százalékos többletével. A lengyeleknél 3,1 százalékos volt a gyarapodás. Mindezt árnyalja, hogy az eddigi éllovasok, így Írország, Luxemburg, Málta és Szlovénia még nem jelentett. A németek viszont ismét leckét adtak Európának, a vártnál sokkal erősebb, 0,7 százalékos adattal rukkoltak ki, amellyel az euróövezet egészét 0,3 százalékosra húzták fel. A németek 2014-ben elért GDP-többlete 1,6 százalékos volt.
Amennyiben az agrárium és a készletek növekedése „térítette el” az év végi adatot, az csak átmeneti hatással lenne a GDP-re, ha a fogyasztás, a szolgáltatások és a beruházások, akkor ez doppingszerként további élénkítést hozhat. Kondrát Zsolt kitart amellett, hogy az uniós pénzek megcsappanásával visszaesnek a beruházások, és az építőipar tündöklése sem folytatódhat. A devizahiteles mentőakciók eredményeként a lakosságnál hagyott pénzek és az olcsó üzemanyag révén bővülhet a belső fogyasztás. A kérdés, hogy ezek közül melyik hatás lesz az erősebb.
