Harmincmilliárdos banánhéj

Az NGM közleményében sajnálattal jegyzi meg, hogy az év végén a forint jelentősen veszített erejéből. Fizetőeszközünk az euróval szemben egy év alatt 18 egységgel értékelődött le, s ennek a háttérében orosz–ukrán válság állt. Ez önmagában két százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátánkban.

De még nincs minden veszve, ugyanis az MNB a számításokhoz saját GDP-becslését használta fel, igaz, annak konkrét értékét nem közölte jelentésében. Az eddigi tapasztalatok szerint a jegybanki elemző gárda jobb közelítéssel dolgozik, mind az NGM garnitúrája. A döntő szót azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogja kimondani március 6-án, amikor forintosítva is közzéteszi a tavalyi GDP értékét.

Ez azért kulcsfontosságú adat, mert az adósságot a hazai össztermék arányában fejezik ki, így ha a nevezőben szereplő GDP nagyobb lesz, akkor értelemszerűen csökken a hányados értéke és a kritikus szint alá csökkenhet az adósságráta. Ehhez az kell, hogy a KSH a múlt pénteki, a 2014-es évre vonatkozó 3,5 százalékos növekedési adattal okozott meglepetését egy újabbal tetézze. Tekintettel arra, hogy a 3,5 százalék csak előzetes adat volt – mint ahogy az MNB adósságszámán is lehet még menet közben korrigálni –, ez a hajó még nem úszott el végleg.

Az adósságráta gyakorlatilag az utolsó olyan uniós mutató, amelyet minden igyekezete ellenére sem tudott meggyőző szintre hozni a kormány, noha azt csak a magán-nyugdíjpénztári háromezer milliárd forintos vagyon konfiskálásával tíz százalékponttal csökkenthette.

Kisebb hitelességi csorbát szenvedett a Költségvetési Tanács (KT) is, hiszen a büdzsé fő számai felett őrködő háromfős testület – Kovács Árpád (elnök), Matolcsy György (MNB), Domokos László (ÁSZ) – az adósságleépítés folyamatosságát hirdette, a kockázatokon viszont túltette magát. Kovács Árpád szilveszteri MTI-interjújában leszögezte: nem lesz gond az államadósság csökkenésével, számításai szerint még az aznapi 315 körüli euró mellett is 1,3 százalékponttal 76 százalékra mérséklődött volna az adósságráta, amit a KT elnöke „szép eredményként” jellemzett. Igaz, ez szerényebb becslés, mint a legutóbbi kormányzati jelzések, amelyek 1,7 százalékpontos mérséklődést vetítettek előre.

Csekély vigasz, hogy az Európai Bizottság is nagy luftot rúgott azzal, hogy most februári prognózisában a 2014-es magyar adósságrátát 77,7 százalékosra lőtte be. Brüsszel szerint az idén félszázalékos rátafaragás lehet, azért nem nagyobb, mert az uniós támogatásokhoz az állami önrész előteremtése megterheli a büdzsét. Az adósságleépítés azonban valamennyi előrejelzés szerint felgyorsul a következő években, noha az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges 60 százalékos szint elérése egyelőre nincs a láthatáron.