Tavaly nyáron exhumálták a firenzei San Lorenzo-templomban eltemetett Medici család negyvenkilenc tagjának tetemét. Az első vizsgálati eredményeket nemrégiben közölték.

A nemrégiben új fajként, Homo floresiensisként (floresi ember) besorolt csontleletek körül máris parázs vita alakult ki. Egyesek szerint egyszerűen egy - az élőhelyük speciális körülményei miatt - degenerálódott, beteg mai ember koponyáját találták meg, míg mások ragaszkodnak ahhoz a véleményükhöz, hogy egy új homo faj került elő.

Közép-Egyiptomban, a Nílus egyik mellékága mellett, az egykori Oxyrhynchus város romjain, egy szemétgödörben az 1890-es évek végén megbarnult papiruszdarabokat találtak.

Majdnem egymillió éves koponyatöredékeket találtak Kenyában, Olorgesailiében. Az új leletek azonban nem "tisztítják", hanem tovább bonyolítják az emberré válás folyamatáról eddig alkotott képünket.

Mióta hét éve Észak-Amerikában véletlenül rábukkantak a 9300 éves tetemre, viták, veszekedések, pereskedések kereszttüzében áll a férfi. Mivel a csontok megtalálásakor az antropológusok úgy nyilatkoztak, hogy az arckoponyán a kaukázusi rassz jellegzetes antropológiai jegyei láthatók, s lehetséges, hogy a férfi, vagy közvetlen őse, egyenesen Ázsiából érkezett, az egyik bennszülött amerikai, az indián Asatru törzs saját ősét vélte felismerni Kennewick Manben.

Róma közelében régészek a császárkorból származó két múmiaszarkofágot találtak, bennük a mumifikált tetemekkel. A lelet érdekessége, hogy mindkét halott római polgár volt.

A London Times, a The Independent és nyomukban a legnagyobb brit lapok felháborodással számoltak be az Egyiptomi Régészeti Főfelügyelőség igazgatója, Zahi Hawass intézkedéséről, melynek értelmében megtiltotta, hogy Joann Fletcher brit múmiaszakértő Egyiptomban kutathasson, sőt az angol régészt kiutasíttatta az országból.

Joann Fletcher brit egyiptológus bejelentette, megerősítheti: az egyiptomi királynőnek, Nofretitinek (Nefertitinek), Ekhnaton feleségének a múmiáját őrzik a kairói Egyiptomi Múzeumban.

A biblia földje, a civilizáció bölcsője: sokféleképpen nevezik a Tigris és az Eufrátesz folyók közé eső terület északi részét. A görögök csak úgy hívták Mezopotámia: Folyamköz. Ma: Irak. Ezen a területen született meg a mezőgazdaság, alakultak ki az első városok, találták ki az írást. A világ hét csodájának egyikét, a babilóni Szemirámisz-függőkertet itt építette meg a város uralkodója, hogy kedvesének örömet szerezzen. Vajon mi marad meg belőlük a háború után?

Újabb agyag hadsereget találtak Kínában, Pekingtől délre, Csengcsingben, a Vejsan-hegy közelében. Ez a harmadik sírépítményből előkerült agyag hadsereg. Az elsőként 1974-ben feltárt rendkívüli lelet Kína első császárának, Csin Si Huang-tinek a 2200 éves temetkezéséhez tartozott. Ott 7000 életnagyságú agyagszobor került elő.

Csak nemrégiben kavarta fel a kedélyeket egy kőláda, az úgynevezett Jakab-osszárium, amelyről egyesek azt állítják, hogy Jézus testvérének a halotti ládája, s szinte lehetetlen eldönteni, hogy valódi-e vagy hamisítvány, máris itt az újabb szenzáció: előkerült egy picike kőtábla, amelyen szinte szó szerint egy bibliai szövegrészlet olvasható. Csakhogy a kőtábla állítólag a Kr. e. IX. században, Jóás király uralma alatt készült, vagyis több száz évvel a Biblia előtt.

A virágzó maja kultúra a IX. század elején hirtelen omlott össze. A pusztulása pontos okát nem ismerjük. Egy nemrégiben felfedezett maja felirat talán segít megfejteni a titkot. Abból az olvasható ki ugyanis, hogy a rivális maja városok közötti kegyetlen háborúskodások okozták a maják vesztét.

Francia kutatók Csádban 6-7 millió éves koponyadarabokat találtak. A feltehetően hominida, vagyis az ember őséhez tartozó lelet azért rendkívüli, mert abból az időből származik, amikor az emberféle őse és a csimpánz fejlődése szétvált, és külön fejlődési úton indultak el. (Az eddig megtalált legrégebbi emberős az 4,5-5,5 millió éves Ardipithecus ramidus kadabba és a 6 millió éves Orrorin tugenensis.) A lelet alapjaiban változtathatja meg az emberré válás eddig megrajzolt törzsfejlődési fáját.

Egy halotti hamvak elhelyezésére szolgáló 2000 éves kőládának a falára vésve József, Jézus, valamint testvére, Jakab nevét találták meg. Egyes szakértők szerint az arámi nyelvű feliratos kőláda a történeti Jézusra vonatkozó első régészeti bizonyíték. A ma már teljesen üres, Kr. u. 63-ban készült osszáriumban feltételezések szerint Jakab csontjai voltak.

Hufu fáraó 4500 évvel ezelőtt épített nagy piramisa már eddig is számos tudományos szenzációval szolgált, és ez a sorozat vélhetően folytatódik, hiszen ma egy robot indul az egyik, eddig feltérképezhetetlen járatba. Az Upuaut-projekt keretében egy "Piramis Rovert" küldenek a gízai nagypiramis aknájába. A robot útját a National Geographic Channel tudományos tévécsatorna rögzíti, és hamarosan nálunk is sugározza.

A megpörkölődött, gombóccá préselődött és aztán eltemetődött, több ezer éves papirusztekercsek ismeretlen ókori műveket rejtenek. Szét kell tehát bontani, azután olvashatóvá tenni őket. Amerikai kutatók most erre a lehetetlennek látszó feladatra vállalkoztak, s az első sikerek már meg is születtek. A multispektrumos leképezési technikával olvashatóvá tettek egy eddig ismeretlen ókori vígjátékot.

Kairó közelében 4500 éves piramist találtak a régészek. A sírépítmény egy még pontosan nem azonosított, előkelő hölgy nyughelye. Ez a 110. eddig megtalált piramis Egyiptomban.

Alig múlik el év anélkül, hogy ne kapna szárnyra újabb tudományos hír a nevezetes torinói lepellel kapcsolatban. Most orosz kutatók álltak elő azzal a véleménnyel, hogy a korábban elvégzett szénizotópos méréssel rosszul állapították meg a lepel korát. Az ugyanis nem a középkorban készült, hanem Jézus halálával egyidős.

Nemrégiben - élénk sajtóvisszhang közepette - Németország visszaadta Egyiptomnak a monoteista vallást a világon elsőként bevezető reformátor fáraó, Ehnaton szarkofágja alsó részének aranyozott lemezét. De valóban az utódok által megtagadott király relikviája érkezett haza? Számos egyiptológus azt állítja, hogy nem.