A diplomáciában szokatlan viselkedése, nyers véleménynyilvánítása az európai kritikák kereszttüzébe állította az osztrák pénzügyek női irányítóját – akit odahaza éppen emiatt méltatnak.

Minek ez a felhajtás, végül is nem osztrák politikai vezetőt temetnek – morogtak a bécsiek tavaly, amikor a 98. életévében elhunyt Habsburg Ottót temették a Kapuzinergruftba, mérhetetlen pompával, európai királyok, arisztokraták részvételével.

Lekerül a Karl Lueger tábla a bécsi Ring 600 méter hosszú szakaszáról. Az 1897 és 1910 között Bécs élén állt legendás polgármester helyett ezentúl az Egyetem (Universität) nevét viseli ez a szakasz – döntött nemrég az osztrák főváros szociáldemokrata–zöld önkormányzata. A 78 éve háborítatlan utcanévtáblát legkésőbb októberben szerelik le. Lueger annak idején grandiózus fejlesztéseket valósított meg, a világvárossá váló Bécs a századforduló táján átfogó közlekedési hálózatot, gáz-, áram- és vízvezetékrendszert kapott, kórházak, fürdők, elemi iskolák épültek. Városi tulajdonba kerültek az addig főleg külföldi tőkéjű kommunális intézmények, de a mészárszékeket, sörfőzdéket, sőt a temetkezési vállalkozást is „bécsiesítette”. Takarékpénztárakat szervezett, régi templomokat újíttatott fel, gyönyörű parkokat hozatott létre az 1908-ra már kétmilliós metropolisban.

– Nem engedjük, hogy az üzemanyagárak az ünnepek előtt meglóduljanak – ígérte az osztrák gazdasági miniszter a botrányos húsvéti benzin- és dízeláremelés után.

Egymilliárd eurót remél az osztrák adóhivatal 2013 közepéig Svájctól az osztrák adózatlan pénzek legalizálásából. A bécsi kormány a hatalmas összeget már be is tervezte a költségvetésbe, és a megállapodás megerősítette Maria Fekter pénzügyminiszter korábban ingatag pozícióját is.

Új pártok bújnak elő a földből Ausztriában: növekvő népszerűségüket a hagyományos politikai erők korruptságával, ideológiai kifáradásával magyarázzák.

Hat éve szabadult ki föld alatti rettenetes börtönéből az osztrák Natascha Kampusch, aki példátlan bátorsággal élte túl nyolcéves rabságát. Története azonban mindmáig nem zárult le, nyomozók, politikusok és amatőrök is folyamatosan megkérdőjelezik a hivatalos verziót.

Nem csupán a hagyományos diplomata munkáját látja el Bécsben Magyarország bő egy éve akkreditált nagykövete. Szalay-Bobrovniczky Vince feladatának tekinti a magyar kormány politikája bírálatának cáfolatát is.

Ausztriában kilencezer magyar vállalt munkát a tavaly májusi határnyitás óta. Sokan ingáznak naponta otthonuk és osztrák munkahelyük között, de megéri: hatszor annyit is kereshetnek, mint itthon.

25 millió eurós követelés az egyik oldalon, 418 milliós a másikon. Tavaly november óta perli egymást Ausztria harmadik legnagyobb városának, Linznek az önkormányzata és egykori házi bankja, a BAWAG. Az előbbi összeget a szociáldemokrata polgármester, Franz Dobusch nevesíti, az utóbbit ellenperben az amerikai Cerberus tulajdonában lévő, egykor az osztrák szakszervezeti szövetséghez tartozó óriásbank.

„Sem európai, sem osztrák szinten nem értem, hogy a néppárt miért passzív, miért nem gyakorol kritikát a vele azonos politikai táborba tartozó magyar kormánypárt, a Fidesz politikájával szemben” – mondta a Népszabadságnak Erhard Busek volt osztrák néppárti alkancellár, a Kelet-Európával foglalkozó bécsi Donau Institut vezetője.

Nikolaus Pelinka, alias „Niko” 25 esztendős, vörösesszőke fiatalember. Miatta áll a bál az osztrák állami rádió és televízió, az ORF központjában. A jó családból származó ifjút ugyanis, aki az érettségin túl egy kétéves kommunikációs tanfolyammal rendelkezik, irodavezetőjévé óhajtja megtenni az ORF első embere, Alexander Wrabetz.

Huszonegy év után az osztrák hadsereg ezen a héten végérvényesen kivonult a keleti határterületekről, amelyek őrzésére 1990 őszén, egy kormányhatározat nyomán tíz hétre kapott parancsot.

Két év alatt két Klimt-képet kényszerült Ausztria visszaadni egykori tulajdonosai családjának. Most az Albertina képtár bukkant egy gyanús műkincsre.

Királyi tulajdonosa lett a bécsi Ringen, a tőzsdével szemben található Sturany-palotának. A Gustav Klimt mennyezeti képeivel díszített, nagypolgári palotára azonban nem valamelyik európai uralkodóház, hanem a szaúdi uralkodó, Abdullah ibu Abd al-Aziri vetett szemet. A 87 éves király 13,4 millió eurót fizetett a gyönyörű épületért, amely a világvallások és a különböző kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését szolgáló központnak ad majd otthont. Ám a tervek máris jókora vitát váltottak ki.

Egyáltalán nem tartom vidám dolognak, hogy az osztrák sajtó az ország legnagyobb gazemberének állít be, így próbálva befolyásolni az igazságszolgáltatást – panaszkodott nemrégiben az Österreich című bulvárlapban az 58 esztendős Alfons Mensdorff-Pouilly.

Johann Massenbauernek hívják azt a 72 esztendős osztrák férfit, aki „feltalálta” a magánszemélyeknek folyósítható devizahitelt.

– Hiába próbáltuk rábírni, hogy mérsékelje magát, és kérjen bocsánatot kifogásolható nyilatkozataiért, éppen az ellenkezőjét tette. Az efféle viselkedés árt a pártunknak,mert rossz színben tüntet fel bennünket is, a munkánkat is – így magyarázta Heinz-Christian Strache, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, miért zárta ki az 52 éves Werner Königshofert.

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az osztrák zöldek az egyre nagyobb hullámokat kavaró Golovatov-ügyben. Bécs – gyaníthatóan moszkvai nyomásra – elengedte a Litvániában háborús bűnökkel vádolt orosz férfit.