Úgy rakta át a könyvkereskedelmi üzletet egy másik cégbe az Alexandra tulajdonosa, hogy senki sem tett ellene semmit. A kiadók reménykednek a törlesztésben és hallgatnak, a bankok meg futnak milliárdjaik után. Matyi Dezső mégis őket hibáztatja.

A sötét múlt árnyéka miatt retteghetnek a boltosok. Ha a pénztárgépcserék után a NAV elkezdi firtatni a korábbi éveket, az új adatok fényében kiderülhet, hogy éveken át bevételt titkoltak el. Napi 25 ezer forint be nem ütött tétel öt év alatt 25 milliós adóhiányt, és ami különösen fájó, bírságot is jelenthet.

A nyilvánosság kerülése és a szaporodó végrehajtások jellemezték Matyi Dezső cégeit az utóbbi időben. Most akár tiltott fedezetelvonás miatt is perbe foghatják, amiért egy tőle hivatalosan független cégbe vitte át a budapesti üzleteit, miközben sajátja csak halmozza a tartozásokat.

Teljes titokban új cégbe vitte 15 milliárdos üzletének nagy részét Matyi Dezső. A budapesti Alexandra könyvesboltokban már egy új vállalkozás árulja a könyveket, amelynek papíron semmi köze nincs a pécsi vállalkozóhoz. Csak a családja a tulajdonos. Nem tudni, mi lesz a 11 milliárd forint adósságot felhalmozó Pécsi Direkt Kft.-vel.

A választások után jelentős átalakításokra számít az adóhatóság működésében Horváth András. A nagy értékű áfacsalásokra tavaly irányította rá a figyelmet az egykori adóhivatali dolgozó, a feljelentése alapján indult ügyészségi vizsgálat szeptember közepén zárul.

Még mindig nincs egyéni nyugdíjszámla, pedig már rég működnie kellene. A legutolsó határidőt is kitolták, most szeptember végére ígérik a startot, ám a számlán ekkor sem szerepelnek majd a magánpénztárakba befizetett, államosított összegek.

Az adókedvezmény és a nyugdíjhiszti pörgeti a számokat

Nem éri óriási kár a magyar gazdákat és termelőket az orosz importembargó miatt, amelyet Vlagyimir Putyin elnök maga jelentett be válaszul az uniós lépésekre.

Továbbra is makacsul ragaszkodik az adóhivatal ahhoz, hogy rá nem vonatkozik az Alkotmánybíróság azon döntése, amely szerint a 98 százalékos végkielégítések adója ellentétes az alaptörvénnyel. És nem adja vissza a pénzt, pedig egy része még a kormány álláspontja szerint is visszajárna. Csakhogy nem ez az egyetlen gond a „pofátlan végkielégítések” eszméletlenül nagy adójáról szóló a jogszabállyal. Sőt valójában csak gond van vele.

Gőzerővel dolgozik a jegybank a nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó ajánlás betartatásán: az MNB próbavásárlásokkal és egyéb vizsgálatokkal ellenőrzi, hogy a biztosítók mit is akarnak eladni az ügyfeleknek. Az egyszerű kérdések mellett, mint az előírások betartása vagy megsértése a vizsgálat a képlékenyebb területeket is érinti majd. Így a próbavásárlások során kiderül, nem kapnak-e olyan irreálisan nagy kockázatú terméket az ügyfelek, amelyek nem nekik valók, s amelyeket nem is értenek.

Az útépítés uniós büntetése miatt kell zárolni – derül ki a kormány közléseiből. Az adóbevételekkel ugyanis jól állunk, és már nincs is szó az útépítők különadójáról.

Varga Mihály gazdasági tárcavezető 110 milliárdos kormányzati zárolást rendelt el, mert a bevételek nem úgy alakulnak, ahogy várták.

Hét hónapja él az a szabály, amely adókedvezménnyel támogatja az új nyugdíjbiztosítások kötését, s alig egy hete alakították át a biztosítók ilyen típusú termékeiket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlásának megfelelően.

Milliárdokat hozhat Magyarországnak egy uniós jogszabály-módosítás. Januártól a távközlési cégek és műsorszolgáltatók máshol fognak áfát fizetni: eddig az volt a meghatározó, hogy hol volt a cég székhelye, jövőre azonban az számít, hol veszik igénybe az adott szolgáltatást.