galéria megtekintése

A kacatok sorsa

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 30. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Apám egyszer vett egy kínai zseblámpát, amely a címke szerint elem nélkül is működik a használó mozgási energiája révén. Ezt a remek tulajdonságot hamar levetkezte a szerkezet, pár nap múlva ugyanis némi pislákolás után elsötétedett.

A legjobb megoldás a végkielégítés-adó esetében az volna, ha az Országgyűlés valami hasonlót tenne vele, mint apám a kínai zseblámpával

Nosza, szedjük szét, mondta apám, akinek egyébként nem okozott különösebb gondot egy lámpatest megjavítása. Már ott kezdődtek a gondok, hogy a lámpát nem lehetett szétcsavarni, de ezt néhány erőteljes mozdulattal orvosolni lehetett, mert a ragasztás szerencsére engedett. Utána jött a meglepetés: mégiscsak elemmel működött a gép, de sajnos az oxidációs folyamatok beindulása miatt az elemet nem lehetett egykönnyen megszabadítani a dróttól.

 

Sebaj, a cin és a forrasztópáka csodákra képes. Új elemmel sem lehetett azonban működésbe hozni a lámpát, mert a foglalat is kontaktos volt, arról nem beszélve, hogy az izzóhoz, amely végül maga is kiégett, nem is férhettünk hozzá, csak ha összetörtük volna a lámpatestet.

Nagyjából ilyen gyártmány a végkielégítés-adó is.

Adva volt egy szabályozás, ami senkinek sem tetszett a megalkotóin kívül, majd a strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság is kimondta róla: nem elfogadható. Ez abban az időben volt, amikor az AB-nek már nem volt jogosítványa arra, hogy egy adónemet egyszerűen kidobjon a rendszerből pusztán azért, mert az rossz, hanem ehelyett körmönfont módon emberi méltóságba ütközőnek vagy nemzetközi szabályt sértőnek kellett azt minősíteni.

A végkielégítés-adó esetében ez könnyedén összejött, azonban az AB megsemmisíteni nem tudta a törvényt, csak az alkalmazását tilthatta meg – az adó kivetése maga nem, csak a mértéke ütközik nemzetközi szabályokba.

Ez azonban azt eredményezte, hogy két eset van: vagy a hatóság nem adja vissza a jogtalanul beszedett adót, vagy egyáltalán nem kell adózni akár milliós jövedelem után sem. A törvény úgy szólt: a különadó alá vont jövedelem nem szja-köteles, vagyis ha a különadót pedig alkotmányellenes kivetni, akkor az adott összeg teljesen adómentes. Nyilvánvaló, hogy egyik sem normális megoldás: sem a jogtalanul beszedett adó visszatartása, sem az adómentes végkielégítés.

Nehéz azonban igazságot tenni, hiszen a törvény annyira nem illeszkedik a normális jogrendszerbe, hogy bárminemű változtatás teljesen értelmezhetetlenné és működtethetetlenné teszi. Így az sem lehet megoldás, hogy a törvénybe beleírják: ha különadót nem, hát szja-t mégis fizetni kell, hiszen ez visszamenőlegesen tenne adókötelessé már felvett és nyilván el is költött pénzeket. S erre az AB elég komolyan ugrik, bárki legyen is épp a testület tagja.

Összességében a legjobb megoldás a végkielégítés-adó esetében az volna, ha az Országgyűlés valami hasonlót tenne vele, mint apám a kínai zseblámpával. Ő az egész nyomorult kacathalmazt összeszedte és egy határozott mozdulattal kidobta a fenébe.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.