Adósunk marad a kormány, még nem írják jóvá a tagdíjakat
A módosított határidő szerint 2014. szeptember 30-ra áll fel a saját számlás nyugdíjrendszer – eredetileg június végére kellett volna elkészülni, ám az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) tájékoztatása szerint ez a jogszabályok módosítása miatt nem volt tartható. Ha elkészül a számla, akkor azon minden állampolgár nyomon tudja majd követni, hogy utána a foglalkoztatója mennyi járulékot és szociális hozzájárulási adót vont le vagy fizetett meg. Ezzel együtt azt is meg lehet majd tudni, mennyi szolgálati időt gyűjtött össze az érdeklődő.
Az adatok a nyugdíj-kalkuláció alapját jelentik, vagyis ez volna egy valódi, az egyéni várható nyugdíjak alakulását követő rendszer alapja. Ám ebből semmi sem látszik, az elérhető adatok ugyanis meglehetősen szűkösek. Az ONYF oldalán megtalálható ugyan a saját nyugdíjszámlákra mutató ikon, ám ez csak egy ideiglenes oldalra visz. A főigazgatóság régi honlapján tartottak fenn egy a NAV járulékbevallásaiból táplálkozó nyilvántartást, amelyen a 2012. december 31-ét követő befizetések követhetők nyomon.
Egy darabig. Az idei év adatai – pedig azok ugyanúgy rendelkezésre állnak elektronikusan, mint az először felkerülő 2013-asak – már nem ismerhetők meg innen. Minden bizonnyal a 2013 előtti számokkal együtt az idei befizetések is az új felületet fogják gazdagítani. Ez már nemcsak lekérdezésre lesz jó, hanem gyorsabbá teszi a nyugdíj összegének megállapítását is. Igaz: mindez csak részben függ a járulékfizetéstől, a pontos összegről például külön jogszabály rendelkezik.
Nagyon úgy fest, hogy a régi felület valójában semmi másra nem volt jó, mint hogy a kissé elhamarkodottan bejelentett egyéni nyugdíjszámlák rendszerének kialakításáig lehessen valamin rágódni. Selmeczi Gabriella 2011-ben, akkor épp nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottként, azzal próbálta szimpatikusabbá tenni a magánpénztárak elhagyását és a visszatérést az állami rendszerbe, hogy ott majd egyéni számlák lesznek. A politikai ígéret miatt azonban valamit tenni kellett: az egyéni számlás rendszert előbb 2012 januárjára, majd az év tavaszára ígérték, aztán végül elindították a befizetéseket nyilvántartó kirakatoldalt, aminek kevés köze volt az egyéni számlákhoz. Utóbbiak arról szólnak, hogy bárki gyorsan és könnyedén megtudhassa, mekkora nyugdíjra számíthat. Ez még ma sem egyszerű.
A munkavállalók adatai javarészt papíron, szkennelt formában és részben elektronikus formában voltak meg, vagyis ha valaki kíváncsi volt arra, mennyi szolgálati időt szedett össze eddig, akkor ezt csak a papíralapú nyilvántartás széttúrása révén tudhatta meg. Hasonlóképpen nem volt gördülékeny a nyugdíjba vonulás előtti adminisztráció sem. Vagyis a technikai fejlődés – és az unió hasonló, támogatásokkal teletűzdelt elvárása – miatt szükséges volt az elektronizálás.
A mostani fejlesztés sem lesz azonban tökéletes, abból ugyanis egyelőre kimarad a korábban a magánnyugdíjpénztárakba fizetett, majd onnan az államkasszába importált vagyon. Vagyis, ahogyan azt még tavaly Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, nem írják jóvá az egyéni számlán az államosításkor befizetett pénzt – annak ellenére sem, hogy ezt a miniszter nyilatkozata után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ígérte meg, mégpedig múlt év végi határidővel. A bűnösmulasztás oka, hogy az államosított nyugdíjpénz nagyjából 3000 milliárd forintját nem az ONYF kezeli. Arra azonban nincs egyelőre megnyugtató válasz, hogy akkor kicsoda, mert túl sok intézmény nem tart nyilván nyugdíj célú befizetést. Ahhoz, hogy ezt a befizetést is pontosan integrálják a rendszerbe, arra volna szükség, hogy a hajdani magánpénztári tagokat egyenként számba vegye az erre kijelölt szervezet, majd évre, hónapra lebontva adják hozzá az egyéni befizetésekhez a néhai tagdíjakat. Ezt a problémát az 1998 és 2012 közötti időszakra nézve volna ildomos megoldani.
Elvileg azon munkavállalók többségének, akik hamarosan nyugdíjba mennek, ez nem jelent majd problémát, a mostani 50-55 év körüliek számára nem volt nagy bolt annak idején belépni a pénztárakba. Az a korosztály, ahol már majdnem mindenki pénztártag volt, s esetükben muszáj kezelni a problémát, még messze van a nyugdíjtól. Bonyolítja azonban a kérdést, hogy a mostanában nyugdíjba készülők között is voltak pénztártagok.