Az új online kasszás szisztéma szerint a kereskedők, szolgáltatók kénytelenek lesznek a teljes forgalmat – de legalábbis a forgalom javát – beütni a gépbe. Ez annál kínosabb lesz, minél nagyobb volt a korábbi években eltitkolt bevétel. A két adatot viszonylag könnyen, a rendszerbe épített szűrések segítségével szinte automatikusan össze lehet vetni – akár úgy is, hogy vastag, piros betűvel emeli ki a program a nagyobb eltéréseket.
Ennek az lesz a következménye, hogy a NAV kényelmesen kiválaszthatja azt a társaságot, vállalkozót, amelynél korábbi adóévekre ellenőrzést indít. Nagyjából az reális, hogy 2010-ig visszamenőleg, szépen sorban kezdi meg a vizsgálatokat. Először a legkorábbi évekre mennek rá, hiszen az fog elévülni leghamarabb – öt év után lehet fellélegezni, az azt megelőző időszakra ugyanis már nem szabhat ki bírságot és nem követelhet semmit a hatóság. Azok a cégvezetők, akik komolyabb sumákságokat követtek el, így 2019–2020-ig rághatják a körmüket, addig bármikor beállíthat a revízió.
Becslés után jön a büntetés
Megúszni azért lesz nehéz a vizsgálatot, mert az elmúlt éveket nem lehet kiradírozni a cég életéből. Nem nagyon jöhet szóba egy új cég alapítása és a régi végelszámolása. A hatóság ugyanis minden céget automatikusan ellenőriz a megszűnés előtt. És ha kicsit is alaposak a revizorok, utólag rávarrhatják a társaságra az elmúlt években meg nem fizetett adót. Az nem várható, hogy a kereskedők tömegével állnának neki cégtemetőkbe hordani, illetve strómanokra bízni kis cégüket, ez a nagyüzemi csalók sajátja.
Honnan találja ki a NAV, hogy mennyi volt a valós forgalom a kimutatotthoz képest 2010-ben? Egyrészt rendelkezésre áll a mostani pénztárgépek által szolgáltatott adatokból megbecsülhető forgalom. Másrészt a hatóság minden évben végez úgynevezett információgyűjtő ellenőrzéseket, amelyek adott szektorok és iparágak forgalmát, bevételeit tartalmazza megyei vagy még kisebb szintre bontva. Harmadrészt a KSH fogyasztást és belkereskedelmet mérő statisztikáit is össze lehet vetni földrajzi korrekció mellett – hiszen Budapesten biztosan nagyobb egy bolt forgalma, mint Fényeslitkén.
Az adatok összefésüléséből pedig kijöhet, hogy a vizsgált cég a múltban 40 százalékkal mutatott ki alacsonyabb bevételt, miközben a térségi átlag csak ötszázalékos eltérést mutat, s ilyen eltérés az átlagtól már bizony valószínűtlennek tetszik. Ezt követően a NAV becsléssel állapítja meg a cég valós bevételeit, majd ebből kiszámítja, mekkora volt az eltitkolt forgalom, majd megállapítja, mennyi adót kellett volna befizetni.
|
Kérdés persze, hogy kifacsarják-e a cégekből az utolsó cseppet
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ebben a legnagyobb tétel biztosan az áfa, de szép összeg jöhet össze a nem bevallott bevétel nyomán a társasági adóból is. Mindezt ráadásul meg lehet fejelni az adóhiánynak megfelelő bírsággal is, mindez pedig késedelmi kamattal növelve már elég ijesztő összeg lesz. Ezt ráadásul többször is eljátszhatja a hatóság, hiszen vizsgálhatja a 2010-esmellett a 2011–2014-es éveket is.
Ha naponta csak 25 ezer forintot nem ütöttek be a bolt egyetlen gépébe, az egy év alatt 2,4 millió forint áfa kiesését jelenti. Ezt érdemes megfejelni legalább ekkora bírságtétellel, mert a bevétel eltitkolását szigorúan bünteti a NAV. Ehhez jön még a kieső bevétel után be nem fizetett társasági adó és annak bírsága. Mindez késedelmi kamat nélkül is meghaladja az ötmillió forintot egyetlen adóévre. Öt évre visszamenőleg így kamat nélkül már 25 milliónál járunk.
Kérdés persze, hogy a több százezer érintett társaság közül hányhoz mennek ki valójában a revizorok, illetve kifacsarják-e a cégekből az utolsó cseppet. Nyilván nem vizsgálnak meg minden céget, és feltételezhető, hogy nem kell minden ellenőrzöttnek minden esztendőért vezekelnie. Ám ezzel együtt is komoly mészárlást vihet véghez a hatóság, ha komolyan használni kezdi a rendelkezésére álló eszközöket.
Abban nagyjából biztosak lehetnek a kereskedők, hogy a láncban, franchise-ban működő boltokhoz el fognak jutni, ahogy az albán pékségekre is egy füst alatt csapnak le. A kirívó eltéréseket karikázhatják be még a revizorok, ha például a korábbi évek bevételeihez képest a gépcsere után többszörösére ugrott a forgalom.
