A költségvetés módosításában egyébként nem esik szó a takarékosságról, sőt: a kormány azért változtat a számokon, hogy megvásárolhasson három vállalatot. A zárolás valódi indokait azonban érdemes a módosítás környékén keresni: a Költségvetési Tanácsnak adott minisztériumi prognózisban is számolnak ugyanis az alacsony infláció miatt elmaradó adóbevételekkel is.
|
A pénzügyminiszer egy konferencián jelentette be a zárolásokat
Szigetváry Zsolt / MTI |
A tervezett 2,5 százalékos infláció helyett 2014-re egy százalék alatti lesz a tényleges adat, ez leginkább az áfában és a jövedéki adóban fog visszaesést hozni. Ezt Varga a konferencián tartott előadásban nem említette, de a rezsicsöekkentés sem éppen az áfabevételek növelését segíti elő. Bár a pénztárgépek becsatornázása a NAV-hoz korrigálja a mínuszt valamelyest, azért marad még lyuk. Hasonlóképpen elmaradás mutatkozik az új társasági adónemeknél, a kiva és a kata népszerűsége sem nő a kormány elképzelései szerint – a kiva mondjuk sehogy sem. Ez kiesést jelent a két adónemben, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adóban és az evában ennek java visszajön, hiszen itt a tervhez képest többlet jelentkezik, ha nem térnek át a cégek tömegesen. Elvileg a társasági adóban is látszódnia kellene némi növekménynek a tervhez képest, ennek azonban egyelőre nincs sok nyoma. Viszont a kieső bevételeket pótolják a gyorsabb bérnövekedésből adódó többletek a személyi jövedelemadóban és a járulékoknál.
A most képződő tartalékot így hivatalosan nem kell a hiány növekedésének veszélyével indokolni. Valójában viszont arról van szó, hogy az uniós elszámolási vitákban elbukott pénzt kell megtakarítani.
 |
Fő a biztonság
Szigetváry Zsolt / MTI |
A „takarékosság" azért fontos a kormány szerint, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. A hivatalos indoklás szerint a „felszabaduló" uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani. Valójában arról lehet szó, hogy az út-beruházásoknál folytatott vitában (ez arról szól, hogy nem szabadna meghatározni, milyen messziről jöhet az aszfalt) az EU szokása szerint az ideiglenesen elzárt csapokat akkor nyithatja meg, ha bizonyos összegről végleg lemond a költségvetés. Ez az építőknek, és a megrendelőknek nem jelent semmit - ők már megkapták a támogatást - pusztán arról van szó, hogy a magyar büdzsé nem kapja meg Brüsszeltől annak a pénznek egy részét, amit az EU nevében már korábban kifizetett. Egy ilyen alku növeli a költségvetési hiányt, miközben az is igaz, hogy az uniós támogatás nem vész el, a brüsszeli forrást fel lehet másra is használni, már ha lesz idő arra, hogy bárkinek is kiosszák szabályosan.
Másként fogalmazva: azért kell zárolni, hogy ne kelljen kivetni különadót az útépítő cégekre.Erről egyébként már sehol nem is esik szó, pedig még törvénytervezet is született az útépítési megbízást elnyerő cégek visszamenőleges elvonásáról.
Most viszont csak arról beszélnek, hogy a beruházási alapot is érinteni fogja a zárolás, itt egyes projektek vagy projektelemek átütemezésére kell számítani, 2015-re tolnak bizonyos kiadásokat. Folyamatban lévő projekt a Puskás Ferenc Stadion újjáépítése, de van még költség a Fradi pályával kapcsolatban is. Varga szerint nem költenek majd presztízsberuházásokra, ami megerősíti a hármas metró felújításának halasztását.
A zárolás érinti a minisztériumokat, nem részletezve a tárcák összesen 39,5 milliárd forinttal költhetnek majd kevesebbet, s számottevően csökken a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka is. Utóbbi 113 milliárddal indult, ám már május végére elment belőle 42 milliárd forint erre-arra, például 3,2 milliárd Lázár János minisztériumának dologi kiadásaira, pár százmillió templom-felújításra.
Nem jelent majd extra költséget a költségvetés számára a devizahitelek rendezése - mondta Varga, ez leginkább a bankszektor számára fájdalmas, hiszen ezek szerint mindent a szektor fizet majd, semmiféle egyenlő teher-eloszlásról nem lesz szó. A devizahitelek átalakítása reálisan október-novemberre lesz kész - tette hozzá a tárcavezető. A kormány hangsúlyozza, hogy ezek csak biztonsági intézkedések. A „biztonsági tartalékképzés" az idei évre érvényes, a megtakarított összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz, a költségvetési mozgástér alakulásának függvényében. Vagyis simán elképzelhető, hogy ezt a tételt még el lehet költeni.
