Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az optimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert.
Az adó kivetésének fő indoka a 444.hu szerint egy közelgő uniós büntetés. Tavaly óta több területen is felfüggesztette Brüsszel az EU-s támogatásokat, mert a bizottság szerint nem lehetett volna útépítésekkor kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek a közelben van aszfaltkeverő telepe. Ez 2007 óta szerepelt a kiírásokban, nem lehet tehát véletlen, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni.
Az adó és a brüsszeli büntetés összekötése ugyanakkor igen furcsa lenne, hiszen a közbeszerzésekkor nem a nyertesek hibáztak. Valószínűbbnek látszik azonban, hogy az elképzelés az Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Simicska Lajos és/vagy Nyerges Zsolt közti konfliktus része. Utóbbiak gazdasági holdudvarának visszaszorítását, kormányzati befolyásuk megnyírbálását célzó, az elmúlt hetekben hozott intézkedések sorába illeszkedik.
Média- és reklámpiaci érdekeltségeik miatt a reklámadó érinti az említett urakat, ennek ellenére korábbi információnk szerint szerint az új teher bevezetése váratlanul érte őket. Az új nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós pedig tárcájából és a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok vezetéséből szorítaná ki az "oligarchákat", illetve embereiket. A miniszter felülvizsgáltatja a cégek és vezetőik teljesítményét, s a folyamat lezártáig, várhatóan augusztus végéig megtiltott minden olyan szerződéskötést, amely túlmutat a napi működés fenntartásán.
A Népszabadságnak kormányközeli és iparági források egyaránt megerősítették a 444 információját a törvénytervezetről, de mind úgy tudják, hogy az még nem járt a kormány előtt, és így nem tekinthető a kabinet álláspontjának.
A kormány hivatalosan tagadta is terveket. A Kormányzati Kommunikációs Központ közleménye szerint nem terveznek különadót kivetni. Azt ugyanakkor a közlemény leszögezi, hogy "a kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára".
A közlemény ellenére több informátorunk fenntartja, hogy a különadó ötletének megszellőztetése a gazdasági hátországgal vívott hatalmi harc része.
Az építőipari – nevük mellőzését kérő – megszólalók szerint a nettó árbevétel 15 százalékára rúgó adóteher ellehetetlenítené az ágazatot, a cégek ugyanis jellemzően 3-6 százalékos nyereségrátával dolgoznak. (Simicska Lajos érdekeltsége, a Közgép például 2013-ban 60,4 milliárd forint árbevétel mellett 4,5 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el.)
Úgy tudjuk, a jogszabálytervezet kidolgozója százmilliárd forint körüli adóbevétellel számol, s az érintett beruházások volumene alapján ez nem is tűnik túlzásnak. A Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2007 és 2012 között az építési beruházások értéke meghaladta a 4345 milliárd forintot. Ebben azonban benne van a többi infrastrukturális beruházás is, például a csatornaépítésre kiírt pályázatok, valamint a magasépítési megbízások, így épületek vagy hidak felhúzása is.
Pontosabb képet nyújt a KSH adatsora. A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint az említett időszakban az útépítések értéke meghaladta az 1060 milliárd forintot. Még, ha ezek nem is mind közbeszerzés során elnyert megbízások voltak, illetve egy részüknél a beruházás értéke nem haladta meg a százmillió forintos értékhatárt, még akkor is könnyedén összejön a százmilliárdos adóbevétel, ha nem a cégek teljes forgalma, hanem a közbeszerzésen elnyert megbízások után vetnék ki a különadót.
