Nem kell hitelkártyával fizetnünk, vagy térfigyelő kamerákkal felszerelt helyen járnunk, hogy adatok keletkezzenek rólunk, ehhez az is elég, hogy nálunk van a mobiltelefon. Az információkat pedig egyre többen gyűjtik, és használják saját szempontjaik szerint.

A Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíját – amelyet először 1993-ban adták át – idén a Sanatmetal Kft. poliaxiális csontlemezrendszere nyerte el. Az eddigi felhívásokra beérkezett 1039 pályázatból 917 volt megvalósult, sikeres innováció, ezek közül 164 kapott különböző innovációs díjat.

Megfejthették a "fesztivál-paradigma" rejtélyét: a rekreációs célú kannabiszfogyasztás durván beavatkozhat az idegsejtek „beszélgetésének" finomszabályozásába – derítette ki kollégáival közösen Katona István, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa.

Itthon is milliókat érdekel, hogy idén nyáron egyszerre 190 országban, összesen 111 nyelven – így magyarul is – jelenik meg a Windows 10 új operációs rendszer. A Microsoft a lopott Windows 7-et és 8-at használóknak is engedélyezi a frissítést.

Honti László akadémikus a Magyar Tudomány című folyóirat februári számában három középiskolai tankönyvet vizsgált abból a szempontból, hogy azok miként érvényesítik a tudomány mai álláspontját a magyar nép és nyelv legkorábbi történetének kifejtésében. Fodor István – akinek első őstörténeti könyve több mint négy évtizede látott napvilágot – őstörténeti szempontból elemezte a könyveket, és hasonlóan lesújtó következtetésekre jutott.

Erdőss Gyula magyar királyi postaműszaki tanácsos 1936-ban meglehetősen pesszimista választ adott a maga által feltett –Mit várhatunk a televíziótól? – kérdésre. Nagyot tévedett, de vajon mekkorát?

A megszokottnál jóval kisebb területet borított jég az idei télen az Arktiszon – jelentette a National Snow & Ice Data Center (NSIDC). 1979 óta most volt a legkisebb a sarki jég kiterjedése.

Hazánkban legutóbb 1999 augusztusában láthattunk teljes napfogyatkozást, péntek délelőtt pedig ismét eltűnik a Kárpát-medencében a Nap – ha nem is teljesen, de csaknem kétharmadrészt.

Elkészült a világ első, országos szintű géntérképe, amit az angolok gyártottak. Ebből kiderült, hogy a Brit-szigetek lakosságának génkészletét a normannok, az angolszászok, a belgák és a spanyolok egyaránt gazdagították. A felmérés a Nature e heti számában jelent meg.

A repülés szerelmesei elbúcsúzhatnak az utolsó magyar király repülőjétől, repülőgép-szimulátoroktól és egyéb érdekességektől. Az 1985. októberi nyitása óta ismert városligeti helyszínen ugyanis utolsó alkalommal – 2015. április 17.– május 17. között a Petőfi Csarnok emeleti részén – kinyit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása.

Forradalmasíthatja a nyomtatási technológiát a Carbon 3D speciális technikája, amivel 11 óra helyett 6 perc alatt sikerült kinyomtatni egy bonyolult eszközt.

Barry Simon amerikai matematikus veheti át az idén a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat. Az 1902-ben alapított, ötévente kiosztott, a megelőző 15 esztendő legjobb matematikai monográfiájának járó elismerés a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen nemzetközi díja. Ő a hatodik kutató, aki átveheti a rangos kitüntetést – a bejelentés az mta.hu honlapon olvasható.

Egy jelentős méretű krátert fedeztek fel a Holdon, ráadásul kísérőnk Föld felé néző oldalán – egy évszázada ez az első ilyen felfedezés.

Avatar, élőben: először sikerült bogarak repülését befolyásolni a hátukra szerelt távirányítóval.  

Az Egyesült Államokban dolgozó Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is hatékonyan kezeli a sugárbetegséget. Találmányuk akár a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazásokon.

Egyperces online kérdéssorral bárki felmérheti, hogy veszélyben van-e vagy sem. Érdemes időt szánni rá, mert a magyar lakosság 80 százalékát érintheti a szén-monoxid-mérgezés, a folyamatos CO-terhelés, és évente 10-15 ember emiatt veszti életét.

Gyorsabb, majdnem kétszer erősebb és jobb lett a genfi nagy hadronütköztető, így minden korábbinál nagyobb erejű ütközésekre kényszeríthetik a részecskéket, amiktől egyebek mellett a szuperszimmetriának nevezett jelenség titkainak feltárását, azaz a misztikus sötét anyag bizonyítását remélik. Ahhoz képest, hogy az Univerzum teljes energiatartalmának 27 százaléka a sötét anyagban rejlik, szinte semmit sem tudunk róla.

Néhány éve tudósok egy csoportja azzal a javaslattal állt elő, hogy ideje elfogadni, hogy geológiai értelemben az „antropocén" korban, vagyis az „ember korában" élünk. A Nature-ben ma megjelent közleményében amellett érvel: ez a korszak 1610-ben kezdődjön.