galéria megtekintése

Mikor kezdődjön az új korszak a Föld történetében?

1 komment


Ötvös Zoltán

Néhány éve tudósok egy csoportja azzal a javaslattal állt elő, hogy ideje elfogadni, hogy geológiai értelemben az „antropocén" korban, vagyis az „ember korában" élünk. A Nature-ben ma megjelent közleményében amellett érvel: ez a korszak 1610-ben kezdődjön.

Jan Zalasiewicz és Mark Williams geológus (Leicester Egyetem), Will Steffen klímakutató (Ausztrál Nemzeti Egyetem) és Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus (Mainz Egyetem) az Environmental Science & Technology című folyóirat 2010 eleji számában írták le részletesen, hogy szerintük miért van szükség egy új kor bevezetésére.

A kutatók szerint az utóbbi két évszázad eseményei (többek közt az ugrásszerű népességnövekedés, a városok terjeszkedése) elegendőek voltak ahhoz, hogy óriási változások menjenek végbe bolygónkon. Olyan időket élünk, amikor az ember természetátalakító ténykedése geológiai tényezővé vált, és ezért nem hívhatjuk a jelent holocénnak. Ezt követően élénk vita alakult ki geológus körökben az új kor bevezetésének szükségességéről, illetve arról, hogy ha elfogadják is, vajon hol lehet meghúzni ennek az új földtörténeti kornak a határát.

Több javaslat is született a korszakváltó időpontra. Egyesek szerint a mezőgazdálkodás elterjedésétől, az ókori Mezopotámiától kellene datálni, mások szerint az európaiak amerikai megjelenése az igazi határvonal, de olyanok is akadnak, akik szerint az ipari forradalom a valódi korszakváltó, míg egy erős szakmai lobbi amellett érvel, hogy a második világháború lezárásától (esetleg az első atombombák ledobásától) induljon az új korszak. A nemzetközi Antropocén Munkacsoport (Anthropocene Working Group) a jövő évre ígéri a korszakkezdő dátum bejelentését.

 

A Nature most az 1610-es dátum mellett érvel. „A szakma a 4,5 milliárd éves Föld történetét kézzelfogható események alapján tagolja – a korszakok meghatározásához szükséges információkat a kőzetekből nyerjük. A kőzetek ugyanis megőrzik képződésük körülményeit. A bolygó folyton változott az elmúlt 4,5 milliárd évben, ha változatlan maradt volna, nehezen tudnánk tagolni a földtörténetet" – nyilatkozta tavaly ősszel lapunknak Pálfy József, az ELTE egyetemi tanára. A geológus szerint a tagoláshoz olyan jelentős változásokat kerestek, amelyek egyértelmű és jelentős lenyomatot hagytak a kőzetrétegekben.

Ilyen jelentős változás a kontinensek vándorlása, egy nagy aszteroida becsapódása, vagy a klíma drasztikus megváltozása. Földtörténeti értelemben jelenleg a negyedidőszakban élünk, amelyet hivatalosan két korra, a pleisztocénra (jelenhez közeli) és holocénra (jelen) osztanak a geológusok. A 2,5 millió éve kezdődött pleisztocénnek egy gyors felmelegedés vetett véget 12 ezer évvel ezelőtt, ez jelentette a holocén kor kezdetét. A jégtakarók visszahúzódása nagyban hozzájárult az ember
igen gyors térfoglalásához. A holocén tehát magában foglalja a modern ember jelenlétét és hatását a bolygóra.

De ez a hatás új szintet ért el. A BBC-nek nyilatkozó Mark Maslin (University College London) szerint kell egy egyértelmű dátum, amitől számíthatjuk az emberhez köthető visszafordíthatatlan változásokat. Nem Amerika 1492-es felfedezése az igazi áttörés, hanem a termények globális kereskedelmének megindulása. Az Amerikában őshonos kukoricát éveken belül Dél-Európában, Afrikában és Kínában is termesztik.

A Dél-Amerikából származó burgonyát hamarosan Angliában, majd egész Európában termesztik, majd a vén kontinensről Kínába is eljut. Európa is ad Amerikának: innen a búza érkezik oda. Azaz, megindul a növényfajok globális csereberéje, keveredése.

A fajok kontinentális keveredése a Nature szerzői szerint geológiai szempontból mindenképpen vízválasztónak tekinthető. Az évmilliók múltán ezt a korszakot feltáró tudósok egy adott helyen olyan növényi polleneket találnak majd, amilyenekre addig nem bukkanhattak.

A BBC azt is megjegyzi, hogy az Európából az újvilágba hurcolt halálos betegségekben elpusztult 50 millió őslakos miatt is vízválasztó ez a korszak. Az elpusztult amerikai őslakosok ültetvényeinek helyét újra elfoglalták az őserdők, ez a folyamat jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésével járt. A mérések szerint a légköri szén-dioxid mennyisége 1610 körül érte el mélypontját. Ezért javasolják a szerzők ezt az időpontot az antropocén korszak kezdetének.

Kapcsolódó cikkek

Így landolt az űrállomás legénysége

Több mint 100 millió kilométert utazott féléves küldetése során a

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.