Tigyi és kutatócsoportja a Tennessee-i Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézetében olyan új hatóanyagot fejlesztett ki, amely képes jó hatásfokkal kivédeni az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után kerül sor. A DBIBB nevű anyag remekül vizsgázott egerekben, és ennek a molekulának egy változata majmokban is. A DBIBB nélkül 20 százalék, használatával viszont 93 százalék volt az egerek túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett.
A sugárbetegség káros következményeinek csökkentésére ugyan volt már korábban példa, de ezek a gyógyszerek csak a megelőzésben voltak hatékonyak, egy váratlan radioaktív esemény előfordulásakor nem. A DBIBB a baleset után, akár három nappal később beadva is hatásos - írják a rangos Cell Press, Chemistry & Biology tudományos szaklapban. Az új, a sejthalál kivédése révén ható vegyülethez tízéves kutatómunka vezetett. Akár napokkal a sugárhatást követően sikerrel alkalmazható, ezért nagy reményeket fűznek hozzá a sugársérülések gyógyításában.
„Az emberiségnek hamarosan lesz fegyvere a váratlan radioaktív sugárzás ellen" – tájékoztatta az MTA honlapját Tigyi. A gyógyszer nemcsak nukleáris terrorizmus esetén, hanem a váratlan atomerőmű-balesetekben is bevethető lesz, jócskán csökkentve az atomenergia kockázatát. Ráadásul megkönnyítheti az asztronauták és a Marsra készülő űrhajósok dolgát is, akiket nem véd a kozmikus sugárzástól a Föld mágneses védőpajzsa.
A hatóanyag az egész szervezetre hat, ami egyetlen esetben nem előnyös, a rák sugárterápiájánál. Ekkor ugyanis megvédi a rákos sejteket is a radioaktív sugárzástól, amelynek feladata éppen a sejtburjánzások elpusztítása lenne. A kutatócsoport ezért igyekszik olyan módszert kifejleszteni, amely a rákos sejteket védtelenül hagyja, a szervezet többi részét viszont megóvja a sugárzás káros hatásától. Tigyi Gábor arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a rákbetegség több száz fajta betegséget foglal magába és ezek kis része reagál sugárterápiára. Azonban van rá mód, hogy a szájon át bevitt hatóanyagot olyan kapszulákba tegyék, amelyek vagy a vékony, vagy a vastagbélben eresztik ki a hatóanyagot. Az emlőrákok kezelésében használt sugárkezelés a mellkas bőrén gyakran vált ki hegesedést. Az ilyen jellegű sugárkárosodás esetén felületi kezeléssel, például gyengén felszívódó kenőccsel érdemes próbálkozni.
|
Festmény Litvinyenkóról egy kiállításon
Sergei Karpukhin / Reuters |
Mikorra várható a hatóanyag megjelenése a mindennapok gyógyító munkájában? – kérdésünkre Tigyi arra hívta fel a figyelmünket, hogy sajnos – vagy talán szerencsére – emberi „kísérletekre" nem kerülhet sor, mert önkénteseket etikai megfontolásból nem tehetnek ki halálos dózisú sugárzásnak. Kizárólag toxikológiai vizsgálatokra korlátozódik a vegyület humán kipróbálása. A hatékonysági vizsgálatokra a törvény majomkísérleteket ír elő. A DBIBB egy harmadik generációs molekula. Az első generációs molekulájukat, amelyet Rx100 néven futtatnak, az Amerikai Gyógyszerhatósághoz 2012-ben nyújtották be. Ha minden jól megy, 3-4 éven belül jóváhagyhatják az úgynevezett Animal Rule kritériumai alapján. Azaz bekerülhet a gyógyításba. A DBIBB-nek jóval több időre van szüksége.
