Vakhit itt, csömör ott

Nehéz úgy kimenni az utcára valamelyik közepesnél nagyobb izraeli városban, hogy ne jönne szembe egy kampányoló pártvezér. Ennek egyik oka, hogy sok a párt. Az izraeli törvényhozást, a kneszetet (a héber szó gyűlést jelent – a szerk.) közvetlen és arányos választással hozzák létre. A korábbi kétszázalékos bejutási küszöböt az elmúlt ciklusban 3,75 százalékosra vitték fel, az emelést Avigdor Lieberman külügyminiszter javaslatára szavazták meg. A Hazánk Izrael párt vezére a magasított küszöbbel próbálná kiszorítani a törvényhozásból a kis arab pártokat.

Az orosz anyanyelvű emigránsokat képviselő nacionalista párt vezetője azonban elszámolta magát. Az arabok pártszövetséget hoztak létre, s a felmérések most a harmadik helyet jósolják nekik 13-14 képviselői hellyel. Megnövekedett a szavazási hajlandóság is a lakosság tíz százalékát kitevő izraeli arabok körében. Lieberman már csak az első generációs „oroszokra” számíthat. Az Izraelben született, illetve ott szocializálódott második nemzedék kötődik ugyan az orosz nyelvhez, valamelyest a kultúrához is, de politikailag megosztott.

A legutóbbi választás nagy meglepetése Jair Lapid volt tévészemélyiség Jes Atid (Van jövő) pártja, amely a középosztály érdekeinek képviseletét, a korrupció felszámolását tűzte zászlajára. Ő is fontos játékos lehet egy koalícióban akár tucatnyi mandátummal. Több kisebb csoport is versenyben van. A Likudból jobb felé szakadt ki Naftali Bennett az informatikai iparban milliomossá lett politikus. Ő a telepesek, a jobboldaliak szavazatára számít. Egy másik Likud-elhagyó, Mose Kalon Kulanu pártja inkább középre húzódik.

Mandátumokra számíthat a keleti zsidók etnikai pártjaként fellépő Sasz, s mindig bejut a kneszetbe az Egyesült Tóra-Judaizmus párt az ultraortodox askenázi zsidók képviseletében. A balszélen a szocialista, békepárti Merec áll. Az előző parlamentben hat mandátuma volt. A politikusok ritkán zárnak ki eleve partnereket, hiszen időnként bizarr kormánykoalíciók alakulnak. Fontos elem, hogy a palesztinokkal való kiegyezés a háttérbe szorult a kampányban. A kampány fő mozgató ereje talán a csömör.

Jichak Herzog egy asdodi kampánygyűlésen Amir Cohen / Reuters

Adott esetben ez azt jelenti, hogy sokaknak van elegük Netanjahu konfliktuskereső személyiségéből, politikai opportunizmusából. Ki akarják szavazni őt a hatalomból, már nem hiszik, hogy csak ő szolgáltat nekik biztonságot.