Gyorsabb, majdnem kétszer erősebb és jobb lett a genfi nagy hadronütköztető, így minden korábbinál nagyobb erejű ütközésekre kényszeríthetik a részecskéket, amiktől egyebek mellett a szuperszimmetriának nevezett jelenség titkainak feltárását, azaz a misztikus sötét anyag bizonyítását remélik. Ahhoz képest, hogy az Univerzum teljes energiatartalmának 27 százaléka a sötét anyagban rejlik, szinte semmit sem tudunk róla.
Ma délután jelentették be, hogy újraindul a CERN-ben a nagy hadronütköztető, az LHC (Large Hadron Collider). A világ legnagyobb mérőeszközeként emlegetett részecskegyorsító száz méter mélyen a föld alatt terül el egy 27 kilométer hosszú köralagútban. Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós költséggel megépült létesítményben. Azután gyorsan leállították, mert hattonnányi hélium szivárgott el a hűtőrendszerből, amellyel biztosítják a működéshez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius-fokos) hőmérsékletet.
 |
| A világ legnagyobb mérőberendezése a legapróbb részecskék után kutat Denis Balibouse / Reuters |
De nem a hibák miatt emlékezik majd a tudomány erre a berendezésre, hanem egy 2012. júliusi bejelentés miatt: ekkor közölték a CERN kutatói, hogy „nagy valószínűséggel” felfedezték az anyagi világunkat legpontosabban leíró elméletből, a Standard Modellből még hiányzó elemi részecskét, azaz a Higgs-bozont. Több ezer kutató, mérnök és informatikus összehangolt munkája igazolta Peter Higgs brit fizikus fél évszázaddal korábbi jóslatát.
