Világnagy részecskegyorsító

Svájc tudomány

Két év múlva elkészül a világ eddigi legnagyobb teljesítményű részecskegyorsítója a svájci-francia határ mellett. Annak érdekében ugyanis, hogy kontinensünk meg tudja őrizni vezető helyét a részecskefizikai kutatásokban, szükségesnek látszott a régi (valójában csupán 16 éve elkészült) berendezés lecserélése.

Az 1953-ban megalapított svájci részecskekutató intézetben (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire - Európai Tanács a Nukleáris Kutatásokért, CERN) - tizenhat évvel ezelőtt fejezték be a pár évvel ezelőtt kikapcsolt részecskegyorsító építését. A készüléknek akkor készítettek a föld alatt 26,7 kilométer hosszú alagutat. A jelenlegi fejlesztés során ezt az építményt megtartva akarják a korábban beépített rendszert nagyobb teljesítményűre cserélni.

Miért van szükségünk részecskegyorsítókra? Két okból is. Egyrészt segítségükkel, és csakis a segítségükkel megfigyelhetjük az atomi és az atominál is kisebb szubatomi világot, másrészt a részecskegyorsítók elengedhetetlenek a legtöbb részecskefajta létrehozásához, ugyanis a rendkívül rövid életű részecskék a felgyorsított részecskenyalábok által elindított folyamatokban keletkeznek. Az 1989-ben átadott gyorsító egyik célja ezen túl, hogy egyebek mellett igazolja egy eddig csak sejtett, de nem bizonyított részecske, a Higgs-bozon létezését. Emellett a szupravezetéssel, illetve a lézerfizikával kapcsolatos kísérleteket is végeznek itt. A CERN gyorsítója egyébként a legnagyobbak egyike volt a világon (az abszolút ranglistavezető jelenleg az USA-beli Tevatron), a 2007-re elkészülő új létesítmény pedig minden korábbinál nagyobb teljesítményű lesz.

Ahhoz, hogy Európa a magfizikai kutatások terén versenyképes maradjon, a fejlesztésre mindenképpen szükség van, még a tetemes - a CERN esetében jelenleg 1,8 milliárd dolláros, azaz 344 milliárd forintos - költségek ellenére is. (Összehasonlításul: Magyarország éves költségvetési hiánya nagyjából ezermilliárd forint.) A számlát a tagországok közösen állják. Hazánk 13 éve kapcsolódott be a CERN kutatásaiba: jelenleg évi néhány százmillió forintot fizetünk a részvételért.

1981: a LEP (Large Electron-Positron collider - Óriási elektron-pozitron ütköztető) a 27 kilométeres alagút építésének kezdete

1983: a W-bozon (januárban) és a Z-bozon (májusban) felfedezése

1989 augusztusa: a LEP (az első gyorsító) elindul

2000. november 17.: a LEP leáll

2007: az új gyorsító, az LHC (Large Hadron Collider - Óriási hadron ütköztető) várható üzembe helyezése

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.