Viselkedj!
Öt technológiára koncentráltak a kutatás során. Az intelligens térfigyelő kamerák (CCTV) képesek az arcok felismerésére, az emberek viselkedésének elemzésére és tárgyak azonosítására.
Megfelelő eszközök segítségével lehetőség van az interneten közvetített összes üzenet és információ elolvasására, elemzésére és manipulatív célú megváltoztatására is.
Alacsonyan szállnak
A mobiltelefon helymeghatározási adatainak elemzésével információ nyerhető ki a készülék használójának tartózkodási helyéről és mozgásáról. A „civil” drónok – tehát nem katonai célra használt pilóta nélküli repülő szerkezetek – felszerelhetők kamerával és más érzékelőtechnológiákkal, olyanok, mint repkedő térfigyelő kamerák.
|
Egy Phantom 2 típusú drón a "dji" cégtől
Fabrizio Bensch / Reuters |
Jobb nem látni?
Szénay Márta projektvezetőtől tudjuk, hogy a válaszadók körében elég magas volt az előbb említett technológiák elfogadása, de privát szférájukat azért féltették. A magyar eredmények annyiban lógnak ki a nemzetközi kutatásból, hogy nálunk az elfogadottság magasabb volt, és kevésbé járt együtt a privát szféráért való aggodalommal. A technológiák viszonylag magas elfogadottsága azzal állhat összefüggésben, hogy az eszközök és módszerek önmagukban nem jelentenek veszélyt (kivéve a drónokat, amelyek a fejünkre eshetnek), és ezeket általában észre sem vesszük, hiszen láthatatlanok (internetes megfigyelés, mobiltelefonos helymeghatározás).
|
A kamerák által rögzített információk összekapcsolásával feltérképezhető a közlekedési magánéletünk is
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Lövésünk sincs
Ugyanakkor a lakosság elképesztően kevés információval rendelkezik az új technológiákkal járó dilemmákról, és különösen olyan alapvető kérdésekről, hogy ki végzi a megfigyelést, kit, mikor, hogyan figyelnek meg, mi történik az adatokkal, ki fér azokhoz hozzá. A kutatásban részt vevők gyakran a felmérés részét képező tájékoztató anyagokból értették meg, hogy van egy olyan „megfigyelt” szelete az életüknek, amit egyáltalán nem tudnak ellenőrizni. Fontos igényként fogalmazódott meg ennek a kontrollnak a lehetővé tétele – a résztvevők 93 százaléka igényt tartana rá, hogy ellenőrizhesse a róla gyűjtött adatokat és információkat. Ugyancsak érdemi üzenet, hogy a polgárok nagy része visszautasítja az általános, mindenkire kiterjedő megfigyelést.
|
Egy néhány tízezer forintos drónnal ma már bárki kémkedhet
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Csíííz
A vizsgált technológiák között kiemelkedően pozitív volt a megítélése a térfigyelő kameráknak a magyar résztvevők körében, akik úgy érzik, hogy a kamera látványa a feltételezett elrettentő hatása miatt önmagában növeli a személyes biztonságérzetet. Ráadásul a kamerát tartják a legkevésbé privát szférát sértőnek, mert az összegyűjtött adatok nem köthetők közvetlenül személyekhez, mint például a mobiltelefonból származó vagy az internetre csatlakozó bármilyen eszközből származó adatok esetén, ahol a készülék beazonosítása megtörténik, és az a használóval összeköthető.
Jobban járnánk
A kutatásban részt vevők egyik üzenete a döntéshozók felé, hogy nem a megfigyelési módszereket kell tökéletesíteni, hanem a biztonsági kihívások kiváltó okait kell kezelni: a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenségeket, az elidegenedést. Mindebben fontos szerepe lehet az oktatásnak – „jobban járnánk, ha az emberek viselkedését és hozzáállását változtatnánk meg”.
