Két egykori szocialista parlamenti képviselőnek is visszajár a mandátumuk lejárta után 2010-ben kifizetett „pofátlan” végkielégítésből levont 98 százalékos különadó, tehát nagyjából nyolcszázezer forint – derül ki a strasbourgi emberi jogi bíróság szerdán nyilvánosságra hozott döntéseiből.

Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a  köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati  háttérintézményektől – derül ki a Népszabadság birtokába került  dokumentumból. Még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna  végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami és az  önkormányzati szférát. Pedig néhány éve a Fidesz még „pofátlan" végkielégítésnek nevezte a többmilliós lelépési díjakat.

A megyei fő­ügyészség újabb vizsgálata szerint vissza kell fizetnie a "feleségétől kapott" polgármesteri végkielégítés Simon Miklósnak. 

Újraindulhat az eljárás Simon Miklós fideszes parlamenti képviselő, volt nyírbogáti polgármester végkielégítési ügyében. A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya arra utasította a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget, hogy vizsgálja fölül a nyomozó hatóság és a járási ügyészség által hozott, a feljelentést elutasító határozatokat – értesült a Népszabadság.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja arra szólítja fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy fegyelmivel menessze a nyírbátori járási vezető ügyészt, amiért nem indított eljárást Simon Miklós fideszes képviselő, volt nyírbogáti polgármester végkielégítésének ügyében - közölte a párt elnökségi tagja kedden az MTI-vel.

Ellenzéki felszólítások és feljelentések ellenére sem mond le Simon Miklós fideszes parlamenti képviselő a nyírbogáti polgármestersége lezárása után kapott végkielégítéséről és szabadságmegváltásáról, amit a felesége vezette önkormányzat utalt ki. Simon nem kívánta kommentálni, hogy más volt fideszes polgármesterek nem vettek fel bánatpénzt – köztük Kósa Lajos sem.

Senki nem juthat hozzá automatikusan ahhoz a pénzhez, amit az úgynevezett „pofátlan” végkielégítése miatt vont el tőle annak idején az Orbán-kormány. Karsai Dániel ügyvéd szerint az államnak el kell ismernie a sérelmet.

Meglepő javaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek a 98 százalékos különadó szabályozása rendezéséről. Át akarták vágni a gordiuszi csomót, de úgy tűnik, egyelőre elég életlen a kard ehhez a művelethez.

A kormány azt mondja, hogy nem jár le a határidő, és hamarosan törvényt alkot a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó ügyében.

Még vagyonosodási vizsgálatra is számíthatnak, akik visszakérnék a tőlük levont 98 százalékos különadót. A kormányzati ígéretek ellenére most is csak hosszabb jogi procedúrával jár vissza a pénz. Pár napon belül az a határidő is lejár, amíg ezt meg lehet indítani.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) még 2012-ben vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a MÁV Informatika Zrt.-nél, mert a cég tizennégy korábbi vezetője a gyanú szerint összesen 73 millió forinttal károsította meg a társaságot.

Továbbra is makacsul ragaszkodik az adóhivatal ahhoz, hogy rá nem vonatkozik az Alkotmánybíróság azon döntése, amely szerint a 98 százalékos végkielégítések adója ellentétes az alaptörvénnyel. És nem adja vissza a pénzt, pedig egy része még a kormány álláspontja szerint is visszajárna. Csakhogy nem ez az egyetlen gond a „pofátlan végkielégítések” eszméletlenül nagy adójáról szóló a jogszabállyal. Sőt valójában csak gond van vele.

Hiába döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadó semmis, aki megpróbálja visszakapni jussát, az adóhatósági vizsgálatot kap a nyakába - írja a Népszava.

Huszonkét politikai vezetőt tettek lapátra a júniusi kormányváltás során, túlnyomó többségüknek jár a bánatpénz a Blikk információi szerint.

Úgy tűnik, az adóhatóság a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a magyar államot elmarasztaló döntései, az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozata, illetve jogerős hazai bírósági ítéletek ellenére sem hajlandó visszafizetni a „pofátlan” végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót. A lapunk birtokában levő dokumentumok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagy elutasítja az ilyen irányú kérést, vagy a jogalkotó döntéséig felfüggeszti az eljárást.