Adók esetében az elévülési idő öt év, de aki szeretne viszonylag gyorsan a pénzéhez jutni, annak érdemes a törvény hatálybalépése után mielőbb cselekedni – javasolja Soós Andrea Klára. Ha valaki korábban a különadó visszatérítését kérte, illetve önellenőrzés keretében kezdeményezte az adó mértékének módosítását, az erre irányuló indítványokat mindenképpen vissza kell vonni, amit dokumentálni kell.
Elvileg az sem lenne kizárt, hogy az újabb kérelemben jelezzék, melyik beadványt tekintik érvényesnek, de az ügyvéd ezt tartja a kevésbé szerencsés megoldásnak. A törvénytervezet külön rendelkezik arról is, hogy senki ne érvényesíthesse kétszer a követelését. Amennyiben valaki az emberi jogi bírósághoz benyújtott panasza alapján kapott már kártérítést, illetve ügyében Strasbourgban még folyik az eljárás, az adó visszatérítésére csak akkor számíthat, ha nyilatkozik a kezdeményezés visszavonásáról.
Az ügyvéd szerint célszerűnek tűnik ezt a megoldást választani, mert a Strasbourgban még le nem zárt eseteket valószínűleg visszadobják, hiszen az egyértelműen a tulajdonjog sérelmét jelentő 98 százalékos elvonást jelentősen csökkentetni fogják. Nem vitatta ugyanakkor, hogy esetleg jobban járhatott az, akinek az emberi jogi bíróság már megítélte a kártérítést, mert ő a tőle elvett összeget nettóban kapta meg.
Évente másként kell majd a 98 százalékos adó helyébe lépő új – igen bonyolult nevű – átalányközteher-kötelezettséget számolni, mert akit 2010-ben bocsátottak el, attól negyven százalékot vonnának el, míg 2011-re vonatkozóan ez csak 15, 2013-ra pedig 25 százalék. Soós Andrea Klára szerint ez nem kifogásolható, mert a jogalkotó az aktuális adózási szabályokhoz igyekezett igazítani az elvonást.
Karsai Dániel ügyvéd viszont úgy látja, a tervezet nincs rendben, mert az emberi jogi bíróság egy-egy, a hatalom és a polgárai közötti jogvitát akkor tekint lezártnak, ha a sérelmet az állam elismeri, és hajlandó megfelelő kártérítést fizetni. Itt viszont szerinte szó sincs arról, hogy a jogsértés tényét bárki deklarálná. Ugyanakkor sokkal elegánsabb lenne, ha a különadó, illetve annak legalább egy része alanyi jogon visszajárna, vagyis nem kellene azt kérniük az érintetteknek – tette hozzá.
Aggályosnak találja az ügyvéd azt is, hogy késedelmi kamatot nem kell felszámítani, miközben fordítva – ha az adózó nem tesz eleget a fizetési kötelezettségeinek – a hatóság kiveti a kamatot, s még büntetést is kiszab. Karsai azt is kifogásolja, hogy már adózott pénzeket akarnak újabb közterhekkel csökkenteni. A 98 százalékos adót ugyanis a végkielégítések nettó összegéből vonták le, tehát ha járt valakinek bruttó tízmillió, azt csökkentették többek között az szja-val, és a vezetők esetében az adókkal csökkentett összeg kétmillió, illetve másoknál a három és fél millió feletti részének 98 százalékát vonták el. Ezt a pénzt újabb elvonások terhelik.
Idén januártól a különadó összege 75 százalékra csökkent, de Karsai állítja, hogy ezzel is bajok vannak.Megítélése szerint ez ugyanúgy sérti az emberi jogok európai egyezményét –a tulajdonhoz való jogot –, mint a 98 százalék. A 75 százalékos ügyekben már nagyjából tíz panaszost képvisel az emberi jogi bíróság előtt – tudtuk meg az ügyvédtől. Miután ez az adómérték csak idén januártól hatályos, döntés még egyetlen esetben sem született, de Karsai bizonyos benne, hogy nyerni fognak.
