Immár a fürdőszobában sem kell kedvenc zeneszámaikat nélkülözniük a rajongóknak: a Japánban piacra dobott Juke Tower nevű mp3-lejátszót akár a zuhany alá is be lehet tenni.

Úgy tetszik, a találmányoknak is megvan a maguk sorsa-végzete. Napjainkban egyre több ősrégi találmány születik újjá. A másfél száz évesnél idősebb üzemanyagcellás megoldásokat mostanság jelentős intézetek fejlesztik, és óriásvállalatok, mint például a Shell, a General Motors fektetnek bele hatalmas pénzeket. Ám a skóciai anglikán lelkész, Robert Stirling "lég"motorjára és regenerálójára (economiser) 1816-ban benyújtott találmánya évtizedekkel előbb fogant. Mára ugyancsak nagy divatba jött ez a korai ötlet is, amit mi sem igazol jobban, mint hogy már a tizenkettedik (!) nemzetközi konferenciát tartották a Stirling-motorokról és alkalmazásairól, tucatnyi nagyvállalat és egyesület részvételével.

A radarsugárzás számára láthatatlan, magas hőmérsékleten is "üzemképes" bevonatot fejleszt egy magyar kutatóintézet. A hadiiparban kulcsfontosságú, de a polgári ágazatok számára is jelentős feladattal eddig sehol a világon nem sikerült megbirkózni.

Egy termék kiválasztásánál a vásárló arra törekszik, hogy mind funkciójában, mind külalakjában a saját elvárásainak megfelelő árut vegyen. Ajándékok esetében ez gyakran okoz galibát. Fölmerül a kérdés, hogy milyen legyen egy robot, amely az emberi tevékenységeket utánozza?

November végén hetedik alkalommal rendezte meg az Inforum az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyt, Budapesten. A 122 induló közül legidősebb versenyző 79, a legfiatalabb 6 éves volt, az arányokra jellemző, hogy valamivel több nagymama és több fiú-unoka indult.

A memóriakártya-gyártók korábban komoly káoszt idéztek elő a vevők fejében azzal, hogy különböző sebességrekordokat tüntettek fel a kártyáikon. Azt azonban nem tüntették fel, hogy ezen adatok az írási vagy netán az olvasási teljesítmény jellemzői voltak-e. Az elméleti 1×-es sebesség 150 kByte másodpercenként. A 120-szoros egyenlő 18 megabájttal másodpercenként, csakhogy ez a sebesség szigorúan ideális el-méleti feltételek között érhető el.

Sikerül-e Szegednek az eredményes alapkutatók városából a nyereséges csúcstechnológiai ipar városává válnia? - erről szól a Biopolisz-program.

Miközben a szobában lassan már tűzfal nagyságúra nőnek a televíziók, a mobiltelefonok miniképernyőjén is megjelent a mozgókép.

Brit és amerikai fizikusok kidolgozták egy láthatatlanná tevő varázsköpeny koncepcióját. Már az első sikeres próbákon is túl vannak.

Az Aerion amerikai repülőgépgyártó felújítja a hangsebességnél gyorsabb utasszállító repüléseket. Kifejlesztett egy szokatlan hordfelület-konstrukciójú, üzleti utakra szolgáló, tizenkét üléses gépet, amelynek szárnyai trapéz alakúak, kisméretűek, és a törzsön meglehetősen hátul helyezkednek el.

Egy forradalmian új utasszállító gép, a SAX-40 terveit mutatták be az angol fővárosban. A zajcsökkentés hosszú évek óta a repülőgépgyártás egyik fő célja.

Eddig többnyire kábelvezetésű robotokkal ellenőrizték a szennyvízcsatornákat, csatornahálózatokat. E megoldás egyik hátránya a korlátozott hatótáv, a másik pedig az, hogy a szűk íveken, kanyarokon nem tudnak átmenni ezek a robotok. Drágítja a munkát, hogy a vezérléshez, valamint az adatok és képek kiértékeléséhez ellenőrző autó szükséges a megfelelő személyzettel. A kellemetlen gondok elkerülésére a német Fraunhofer Intézet kutatói több partnercéggel együtt olyan önjáró, autonóm robotot fejlesztettek ki, amelyik kábelvezetés nélkül halad át a csatornákon.

Az űrbéli sikeres próba után a levegőben is kipróbálják az ionhajtóművet. (Az első ionhajtóművel felszerelt jármű a NASA 1999-ben felbocsátott Deep Space 1 űrszondája volt.) A működési elv megértéséhez érdemes egy középiskolás példát átgondolni.

Az autó és a számítógép között ránézésre kevés a hasonlóság, a hatásukban annál több: mindkettő a születése után nagyjából egy negyedszázaddal vált világformáló újdonsággá. A személyi számítógép most érkezett el ehhez a születésnaphoz, és bármennyit is változtatott eddig a világon, az igazi PC-forradalom valószínűleg még csak most kezdődik.

Amíg az 1970-es években tervezett sugárhajtású utasszállítók (Boeing 737, Douglas Dc-9, Boeing 747 Jumbo) tömegének 1-2 százalékát tették ki műanyag alkatrészek, a nyolcvanas években épülteknek (Airbus 300, Boeing 777) 15, a mostanában vajúdva szárnyra kapó kétemeletes Airbus 380-asénak már 25 százalékát. A majd 2012-től forgalomba állítható európai Airbus 350-es és amerikai riválisa, a Boeing 787-es önsúlyának pedig már kereken felét teszik ki az alumíniumötvözeteknél könnyebb, mégis szilárdabb műanyagkompozit alkatrészek.

Amióta a legenda szerint Archimédesznek i. e. 212-ben sikerült homorú tükrökkel fókuszált napsugárral felgyújtania a Szirakuzához közeledő római hadigályákat, a hadvezérek kitartóan nógatják kutatóikat a "halálsugár" feltalálására. A hírek szerint már nem sokáig, mert augusztusban magas-légköri éleslövészeten próbálják ki a támadó rakétákat a levegőben megsemmisítő lézerfegyvert, a XXI. századi halálsugarat.

Egy három robotujjra építhető mesterséges tapintó- és fogókészüléket kell kifejlesztenie 2007-ig egy magyar kutatócsapatnak.

Magyarország egyelőre nem számít napenergia-nagyhatalomnak, ám azt sem lehet állítani, hogy nem vagyunk rajta az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat világtérképén: az idei Innovációs Nagydíj pályázat egyik kitüntetettjét, a Semilab Rt. mérőműszerét rövid múltja ellenére már az iparág öszszes jelentős vállalata ismeri és használja.