Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók, akiknek eredményéről az mta.hu honlapon található beszámoló.

A Holdra elsőként lépő Neil Armstrong egyik szekrényéből különleges emlékek kerültek elő. A relikviákból most nyílt kiállítás a Smithsonian National Air and Space Múzeumban. Az űrhajós özvegye, Carol bukkant a Holdon használt tárgyakra.

Hungarikumként védetnék le az őshonos sebes pisztrángot, de kevesen tervezik, hogy a magyar tárgyi kultúra egyik legizgalmasabb darabját – amivel a pisztrángot megtisztítják – fölemeljék a hungarikumok magasába. Nem bűn ez, végül a bicska elnevezése sem magyar: a szó valószínűleg török eredetű, kun közvetítéssel került át nyelvünkbe, és a német ipari hagyomány is kellett hozzá.

„Ha kibírod, megcsinálod.” Így hangzott Louis Zamperini hosszútávfutó jelmondata, s az, aki megnézi a Magyarországon ma debütáló Rendíthetetlen című mozit, rögtön megérti, miért küzdött annyira a sportoló életrajzának megfilmesítési jogaiért a rendező, Angelina Jolie. Zamperini döbbenetes története igazi hollywoodi mese a sport jellemformáló erejéről.

Először látható együtt a Magna Carta négy utolsó eredeti példánya a londoni British Libraryban. A háromnapos esemény után, egy napra az iratokat az angol parlament felsőházába viszik csütörtökön, mielőtt visszakerülnek korábbi intézményeikbe. Ez az eseménye is része a nemzetközi ünnepségsorozatnak, amellyel a Magna Carta 800. évfordulóját ünneplik.

Már a háború elején elveszítette mind a tizenhárom rokonát a kis kamasz. Vlagyimir Moszkalenko két évig bujkált a nácik megszállta odesszai területen, majd tizenhat évesen beállt a doni kozákokból álló 5. gárda-lovashadtestbe, ahol felderítő lett és részt vett hazánk megszállásában. Az idős veteránnal Moszkvában készítettünk videointerjút.

Komoly emberek, magas állami díjakkal a zakójuk reverjén. Ők a humoristák, akik 1970 decemberében a Népszabadság szerkesztőségének tanácstermében ülnek a Blaha Lujza téren.

A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy "nemzetünkből nem veszik ki az életerő" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Kozma utcai zsidótemető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen.

Húsz perc leforgása alatt mindenkiből senki lett. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjét, Horthy Miklós kormányzó tanácsadóját, több mint negyven vállalat igazgatótanácsának tagját a kifosztandó, de ipari-energetikai ismeretei miatt a végsőkig kihasználandó zsidóvá degradálták. Akit aztán sok százezer sorstársával együtt Auschwitzba deportáltak, s ott minden valószínűség szerint halálra vertek.

A fiatal De Gaulle franciaórát tart a későbbi szovjet marsallnak, Tuhacsevszkijnek egy német hadifogolytáborban. Az orosz diáknak sikerült megszöknie, a hórihorgas franciának nem.

Raoul Wallenberg eddig nem ismert, dán származású hamburgi üzletemberrel fenntartott kapcsolatát tárta fel három kutató, és az erről szóló, csütörtökön közzétett tanulmányukban azt írják, hogy ez újabb adalékkal szolgálhat zsidómentő svéd diplomata rejtélyes eltűnésének tisztázásához.

Nyilvánvalóan téves adattal jelent meg a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. által kiadott „1000 éves a Mátyás-templom” feliratú érem. A Mátyás-templomban egyetlen épített kőelem sincs, ami ezeréves volna. Valószínűleg az az egyházi hagyomány is téves, amely szerint 1015-ben kezdték az építését. Erre ugyanis nem utal okleves adat.

Hol kezdjük? A retrotárgyakat árusító ajándékboltoknál, a retro jegyében szervezett különféle buliknál, a retro stílusjegyeit viselő öltözékek divatjánál, a retro szellemiségében szervezett televíziós csatornáknál?

– Az egész kutatást nyakas kálvinistaként kezdtem, és úgy gondolom, katolikusként fejezem be – egy fiatal győri antropológus, Kristóf Lilla Alida mondja ezt, aki történész férje, Tóth Vilmos javaslatára 2006-ban kezdett el foglalkozni a nagycenki mauzóleumban, nyitott tölgyfa koporsóban pihenő Széchényi Pál kalocsai érsek életével, próbatételeivel, békeközvetítői szerepével a kurucok és a bécsi udvar között, valamint az arzénmérgezéses haláláról terjedő legendák valóságtartalmával.

Minél jobban beleolvas az ember ebbe az élettörténetbe, annál inkább úrrá lesz rajta a kérdés: Hogyhogy korábban senki nem írt róla könyvet? Pedig regények lapjaira kívánkozik. A főhős volt csehszlovák katona (tüzér hadnagy), még előtte felvidéki magyar grófi sarj, nyelveket beszélő, sármos, jól sportoló fiatalember, majd zsidómentő karmelita szerzetes francia állampolgár, a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend lovagja. Mindszenty József későbbi bíborossal együtt avatták őket 1938-ban.

Titkos, föld alatti járatokból álló alagútrendszert fedeztek fel az ausztriai St. Georgen an der Gusen városa mellett még december végén. A kényszermunkásokkal megépített létesítményben a németek valószínűleg atombomba kifejlesztésén dolgoztak a második világháború idején.