Amikor a nyolcvanas években családi okokból több részletben éveket éltem Hollandiában, egyszer vendégek jöttek hozzánk. Étterembe vittük őket vacsorázni. Faluban laktunk, nem voltak távolságok, ezért abban állapodtunk meg az anyával, Mészáros Marival, hogy a tervünket kislányunk, Flóra nélkül valósítjuk meg. Először lefektetjük őt, aztán irány az étterem. Viszont mivel a vendégek Mari barátai voltak, én vállaltam, hogy húszpercenként visszabiciklizem a házhoz, ellenőrzöm, nyugodtan alszik-e a lányunk.