A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltása utáni harmadik napon esik szó először a frissiben létrehozott mozgókép-direktórium népbiztosi rangú irányítójáról. Paulig néven említik; talán telefonon hallották félre a Mozgófénykép Híradó szerkesztőségében. Egy hét múltán már helyesen írják: Paulik Béla. Címlapkép válik belőle a Képes Mozivilág március 30-i számában, Szigethy István festőművész (1891–1966) munkája.

Erdőss Gyula magyar királyi postaműszaki tanácsos 1936-ban meglehetősen pesszimista választ adott a maga által feltett –Mit várhatunk a televíziótól? – kérdésre. Nagyot tévedett, de vajon mekkorát?

1849 októberében másfél ezer fős, vegyes öltözetű tömeg vándorolt több csoportban az Oszmán Birodalomhoz tartozó Bulgária északnyugati sarkában található Vidinből (Bodonyból) – a magyar határhoz legközelebbi városból – keletre, Sumla (ma Sumen) felé. Menekültek, száműzetésbe indulók: magyarok, lengyelek és olaszok. Ki lovon, ki szekéren, ki gyalog baktatva tette meg az őszi sárba fulladt utakon a jó négyszáz kilométert.

Virág István tavaly ősszel 73 bronztárgyat talált egy, a falujához közel eső erdőben, és odaadta azt a Göcsej Múzeumnak. A hozzáértők megállapították, hogy a Virág István által talált sarlók, dárdahegyek, tőrök, kardok, ékszerek, mellpáncélok és még többtucatnyi használati tárgy időszámítás előtt 1300 körül készült. A múzeum kétszer 50 ezer forinttal jutalmazta.

Három történelemkönyvet meszelt el az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. A tudósok nem válogatnak a jelzőkben: dilettáns álláspontról, az adott tudományágban járatlan amatőrökről írnak.

Jászi Oszkár nem volt magányos álmodozó, az I. világháború végén mértékadó angolszász körökhöz hasonlóan vélekedett a közép-európai kis népek együttéléséről - mondta Jeszenszky Géza egyetemi tanár, az Antall-kormány külügyminisztere a Jászi Oszkár születésének 140. évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten szombaton.

Öt évvel ezelőtt négy üveg sört találtak egy 1840-ben elsüllyedt hajó fedélzetén. Német és finn kutatók kibontották a 170 éves söröket, és meglepődve tapasztalták, hogy egyes baktériumok túlélték a közel két évszázados bezártságot.

Az első emberek 2,8 millió évvel ezelőtt jelentek meg, azaz 450 ezer évvel korábban az eddig feltételezettnél. Erre a következtetésre egy állkapocscsont alapján jutottak. Ezt a maradványt is a paleontológusok Mekkájában, azaz Etiópiában találták.

Kubiláj kán uralkodása alatt, az erőltetett kínai ezüstbányászat következtében a 13-14. században jóval nagyobb volt a nehézfém okozta környezetszennyezés, mint az ipari forradalom utáni időkben, állapították meg geológusok a dél-kínai Jünnan tartományban található tavak üledékeinek vizsgálata után. A szakemberek szerint a 700 évvel ezelőtt kitermelt nehézfémek a mai napig szennyezik a környezetet.

Az 1880-as évek elején a józsefvárosi Koszorú utcának két nevezetessége volt. Az egyik a Pléhkrisztus, alig pár lépésnyire a Mátyás tértől. A másik meg épp az utca átelleni végén állt: Jókai Mór és Laborfalvi Róza háza, ahová fél Pest kijárt csodálkozni, miféle falusi idillben él itt a híres író és a hervadófélben lévő, egykori nagy színésznő.

Jelly Roll Morton arrogáns, dicsekvő fickó volt. Zongorista, bárpultos és strici. Ő írta az első, dzsesszként elismert kompozíciót, de ennél is többet füllentett magának: a műfaj feltalálását.

Halálra éheztette magát egy szerzetes, de nem érte be ennyivel

Fiatal történészekből álló kutatócsoport számos új érdekességet fedezett fel a magyar korona történetének elfelejtett, elhallgatott vagy sosem ismert fejezeteiből. Megfejtették a korona legrégibb ábrázolásának keletkezéstörténetét, van elméletük arra, hogy mikor ferdülhetett el a királyi ék tetején álló kereszt, és segítettek hazamenteni néhány olyan ereklyét is, amely valamikor királykoronázások kelléke volt. A „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport négy új kötetben számolt be eredményeiről, egyebek mellett a korona soproni vendégeskedéseiről és néhány elfeledett soproni koronázásról.

A hazai filozófiatudomány legendás alakját, Vajda Mihály akadémikust köszöntötték egy ünnepi konferencián Egerben. A rendezvényen bemutatták azt a "pszeudo-szótárat", amelynek szócikkeit filozófusok, írók, költők és irodalomtudósok írták a 80 éves "Misu" tiszteletére.

Kutatási projektet indít a németországi Radebeulban lévő Karl May Múzeum, hogy kiderítse egy tulajdonában lévő, de sokat vitatott skalp eredetét.

Már sportági sci-finek hat az az éppen negyven évvel ezelőtti nap, amelyen néhány órán belül kétszer játszották el a magyar himnuszt az asztalitenisz-világbajnokságon. Jónyer István előbb egyesben, majd Gergely Gábor oldalán is aranyérmes lett Kalkuttában. A páratlan páros ma úgy mesél az 1975-ös csodáról, mintha csak tegnap történt volna...

A legkorszerűbb bűnügyi technikai és patológiai módszerekkel végzett vizsgálat szerint III. Richárdot előbb óriási ütéssel tették harcképtelenné, majd feltehetőleg térdelő helyzetben alulról átszúrták a fejét. Mindez 530 éve történt.

Az Uráltól a Kárpátokig néhány évszázad helyett csupán néhány évtizedig tarthatott a vándorló magyarok útja – vélik újabb régészeti eredmények alapján a magyar őstörténettel foglalkozó kutatók, akiknek eredményéről a Magyar Tudományos Akadémia honlapja számolt be.