galéria megtekintése

Miért ferde a kereszt a koronán?

19 komment


Csordás Lajos

Fiatal történészekből álló kutatócsoport számos új érdekességet fedezett fel a magyar korona történetének elfelejtett, elhallgatott vagy sosem ismert fejezeteiből. Megfejtették a korona legrégibb ábrázolásának keletkezéstörténetét, van elméletük arra, hogy mikor ferdülhetett el a királyi ék tetején álló kereszt, és segítettek hazamenteni néhány olyan ereklyét is, amely valamikor királykoronázások kelléke volt. A „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport négy új kötetben számolt be eredményeiről, egyebek mellett a korona soproni vendégeskedéseiről és néhány elfeledett soproni koronázásról.

A történészcsoport sportosan hangzó neve talán némi magyarázatra szorul. Azért „Lendület", mert ők is a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben meghirdetett Lendület fantázianevű kutatásfinanszírozási programja révén kaptak támogatást a kutatásaikhoz. A csapat 2012 júliusában az MTA BTK Történettudományi Intézetében jött létre a fiatal történész Pálffy Géza vezetésével, 2012–2017 közötti kutatási programmal. Céljuk a magyar királyi korona, a koronázási jelvények és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetének vizsgálata volt. Eddig négy kötet, valamint körülbelül százötven publikáció jelzi munkájuk eredményét. No meg egy csomó felismerés, korábban teljesen ismeretlen dokumentum, sőt több nemzeti kincs felkutatása.

A Szent Korona első hiteles ábrázolása
A Szent Korona első hiteles ábrázolása

Ezek közé sorolható például a Szent Korona legkorábbi ábrázolása keletkezéstörténetének megfejtése. A rajz 1553 és 1559 közöt készülhetett, amikor a koronát Bécsben őrizték, s amikor éppen itt dolgozott Hans Sebald Lautensack rézmetsző és udvari régiségrajzoló. Nyilvánvalóan a magyar koronát is lerajzoltatták vele. Művéhez egy augsburgi városi történetíró, Clemens Jäger is hozzájutott bécsi baráti kapcsolatai révén, s fel is használta illusztrációként a Habsburgokról írott művében (Ehrenspiegel des Hauses Österreich), amelyet az elmúlt harmincöt évben Fugger-krónikának tartottak, habár nem a Fugger családról szól. Megjegyzendő, hogy az ábrázolaton a korona keresztje még egyenesen állt.

Megtalálták a mai magyar címer legkorábbi ábrázolását is: ez egy 1618-as koronázási országzászlón látható, melyet II. Ferdinánd koronázásán használtak Pozsonyban. A zászló nem volt nagyon eldugva, Fraknón, az Esterházyak híres relikviatárában látható, de jelentősége eddig kevéssé tudatosult. A jövőben viszont elképzelhető, hogy másolatban bekerül a Parlament történelmi zászlói közé. Ugyancsak Fraknón került elő a Lendület kutatásainak köszönhetően a legrégibb horvát koronázási országzászló is (IV. Ferdinánd 1647-es pozsonyi koronázásáról).

 

A kutatások új eredményei beemelhetik a köztudatba Sopron városát is a koronázóvárosok sorában. Ugyanis éppen Pálffy Géza derített fényt a korona eddig alig ismert soproni tartózkodásaira (a magyar történelem során négy alkalommal összesen mintegy két hónapig volt a városban az ereklye) és a köztudatból csaknem teljesen kiesett soproni királykoronázásokra (III. Ferdinánd, 1625 – bár csak apja halála után, 1637-ben lépett trónra) és királyné-koronázásokra (1622, 1681). Ennek köszönhetően a magyar nagyközönségnek – Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett – koronázóvárosaink sorában meg kell tanulnia Sopron nevét is.

A „lendületes" koronakutatóknak köszönhető továbbá egy 1792-es koronázási ereklye megvásárlása. A közelmúltban a történelmi Pálffy család külföldön élő leszármazottai (a csoportot vezető fiatal történész nem közéjük tartozik) a bécsi Dorotheum árverezőháznál értékesítették ősüknek, Pálffy Károly Jeromos udvarmesternek az első budai királykoronázáson, I. Ferenc 1792. június 6-án tartott ceremóniáján használt udvarmesteri pálcáját. A történészcsoport ezt felfedezte, azonosította, és így sikerült megszerezni a Magyar Nemzeti Múzeum számára.

Az 1618-as koronázási országzászló
Az 1618-as koronázási országzászló
Esterházy Privatstiftung

Van válaszuk a fiatal kutatóknak az egyik legnépszerűbb koronatörténeti kérdésre is, vagyis, hogy mikor ferdült el tetején a kereszt. A Lendület szerint feltehetően 1638-ban, amikor III. Ferdinánd feleségének, Mária királynénak a koronázásakor a koronaláda kulcsát elfelejtették a koronázásra elhozni, s a ládát titokban fel kellett feszíteni. Valószínűleg a feszítővas sértette meg a keresztet. Ekkor újra kellett gyártani a koronát rejtő belső tokot is, amelyet egy pozsonyi könyvkötő vállalt, tíz forintért. A dologra csak 2006-ban derült fény. A ládát egyébként több alkalommal felfeszítették politikai okokból vagy kíváncsiságból, például 1849-ben, majd 1896-ban is.

Ez csak néhány érdekesség a korona kutatásának új eredményeiből. S hogy miért fontos a koronatörténet ma? Egyrészt mert a magyar tudományosság ilyen részletességgel Fraknói Vilmosék óta, mintegy másfél évszázada nem foglalkozott vele. A pozsonyi magyar királykoronázások történetéről ma (miránk nézve) szégyenszemre nem egy magyar, hanem egy szlovák szerző, Stefan Holcik könyvét idézi nyakra-főre a nemzetközi szakirodalom.

A kutatás első bő két esztendejében eredményesen haladt a korona és a koronázások fennmaradt újkori iratanyagának összegyűjtése, a róluk szóló adatbázis előkészítése is. Új forrásfordítások is készülnek, hiszen jelenleg jórészt XIX. századi vagy még régebbi fordítások elérhetőek. A kutatócsoport a közelmúltban több önálló kötettel jelentkezett. A Tóth Gergely szerkesztette Clio inter arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról című kötettel, valamint a rövid idő alatt jelentős pozitív visszhangot kapó, tudományos népszerűsítő kismonográfiával, Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban - Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei című kötetével. A soproni epizódok egyikét dolgozza fel az Egy új együttműködés kezdete - Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés című kötet is. Mindezekkel együtt a napokban mutatták be továbbá a csoport Coronatus Posonii... A pozsonyi magyar uralkodókoronázások érmei című könyvét, mely szlovák együttműködéssel készült.

Áder János köztársasági elnök felkérésére elvégezték az Országgyűlés Kupolacsarnokában őrzött koronázási kard eredetének, történetének és történelmi zászlóink használatának tudományos vizsgálatát, ennek eredményei publikálás előtt állnak. Terveik közt szerepel továbbá, hogy a kutatási ciklus végére, 2017-re egy nagy koronatörténeti kiállítást rendezzenek a Nemzeti Múzeumban.

A Lendület program

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a Lendület programot. A nehéz hazai kutatásfinanszírozási helyzetben a program hatása olyan volt, mint egy vízbe dobott kőé: megmozgatta az akadémiai kutatóintézet-hálózatot. A Lendület program lehetővé tette, hogy az élvonalbeli kutatásokat végző kiválóságok a hierarchikus előmeneteli rendszer helyett jelentős támogatási összegből alapíthassanak önálló kutatócsoportot saját kutatási programjaik megvalósítására.

Közel száz kutatócsoport, négymilliárd forint támogatás, kiváló fiatalok gyors előmenetele a hazai tudományos közösségben: hat évvel az indulása után elmondható, hogy a Lendület program a magyar tudományos élet megújításának egyik meghatározó eszközévé vált. A jelentős kormányzati támogatással kiegészülő programot 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztették.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.