Fiatal történészekből álló kutatócsoport számos új érdekességet fedezett fel a magyar korona történetének elfelejtett, elhallgatott vagy sosem ismert fejezeteiből. Megfejtették a korona legrégibb ábrázolásának keletkezéstörténetét, van elméletük arra, hogy mikor ferdülhetett el a királyi ék tetején álló kereszt, és segítettek hazamenteni néhány olyan ereklyét is, amely valamikor királykoronázások kelléke volt. A „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport négy új kötetben számolt be eredményeiről, egyebek mellett a korona soproni vendégeskedéseiről és néhány elfeledett soproni koronázásról.
A történészcsoport sportosan hangzó neve talán némi magyarázatra szorul. Azért „Lendület", mert ők is a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben meghirdetett Lendület fantázianevű kutatásfinanszírozási programja révén kaptak támogatást a kutatásaikhoz. A csapat 2012 júliusában az MTA BTK Történettudományi Intézetében jött létre a fiatal történész Pálffy Géza vezetésével, 2012–2017 közötti kutatási programmal. Céljuk a magyar királyi korona, a koronázási jelvények és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetének vizsgálata volt. Eddig négy kötet, valamint körülbelül százötven publikáció jelzi munkájuk eredményét. No meg egy csomó felismerés, korábban teljesen ismeretlen dokumentum, sőt több nemzeti kincs felkutatása.
 |
| A Szent Korona első hiteles ábrázolása |
Ezek közé sorolható például a Szent Korona legkorábbi ábrázolása keletkezéstörténetének megfejtése. A rajz 1553 és 1559 közöt készülhetett, amikor a koronát Bécsben őrizték, s amikor éppen itt dolgozott Hans Sebald Lautensack rézmetsző és udvari régiségrajzoló. Nyilvánvalóan a magyar koronát is lerajzoltatták vele. Művéhez egy augsburgi városi történetíró, Clemens Jäger is hozzájutott bécsi baráti kapcsolatai révén, s fel is használta illusztrációként a Habsburgokról írott művében (Ehrenspiegel des Hauses Österreich), amelyet az elmúlt harmincöt évben Fugger-krónikának tartottak, habár nem a Fugger családról szól. Megjegyzendő, hogy az ábrázolaton a korona keresztje még egyenesen állt.
Megtalálták a mai magyar címer legkorábbi ábrázolását is: ez egy 1618-as koronázási országzászlón látható, melyet II. Ferdinánd koronázásán használtak Pozsonyban. A zászló nem volt nagyon eldugva, Fraknón, az Esterházyak híres relikviatárában látható, de jelentősége eddig kevéssé tudatosult. A jövőben viszont elképzelhető, hogy másolatban bekerül a Parlament történelmi zászlói közé. Ugyancsak Fraknón került elő a Lendület kutatásainak köszönhetően a legrégibb horvát koronázási országzászló is (IV. Ferdinánd 1647-es pozsonyi koronázásáról).
