Levettem a polcomról Lance Armstrong (képünkön) könyvét – reagált egy sportrajongó ismerősöm a Facebookon arra, hogy múlt héten közel ezeroldalnyi dokumentum került napvilágra azt bizonyítva, hogy Armstrong szisztematikusan doppingolt és erre csapattársait is rákényszerítette.

Ha a válogatott előmenetele olyan lenne, amilyen az MLSZ-é a marketing területén, akkor – a végtelennek tetsző negyedszázados távollét ellenére – feltehetően senkinek nem fájna a feje a vb-szereplést illetően.

Angliában sport- és vallási vezetők, szurkolók, politikusok, önkormányzati tisztviselők, újságírók egyaránt etikátlannak tartják, hogy a következő évadtól a Wonga, az uzsorakamatot szedő mikrohitelező cég szponzorálja a Newcastle United futballcsapatát.

Tíz éve választották meg a Vasas elnökének Markovits Lászlót, a korábbi sikeres teniszezőt. Az olimpiai bajnok vízilabdázó, Markovits Kálmán és a világbajnok kézilabdázó, Balogh Márta fia úgy véli, a klub jól működik, s – a létesítményfejlesztéseknek köszönhetően – „szolgáltat” majd a következő évtizedekben is.

Kis európai országok és klubok nagy bánata, hogy egyáltalán nincs itt Amerika a sportmenedzsmentben.

Úgy tetszik, a futballbiznisz fenntarthatóságáért küzdő szervezeteknek a vártnál is nehezebb feladatot kell megoldaniuk, ha a fair play-re építve kívánnak átlátható és ellenőrizhető pénzügyi rendszert kialakítani. A dúsgazdag sejkek patronálta együtteseket éppúgy nem zavarják a szabályok, ahogyan a veszteségek sem: a mecénások fölfoghatatlan összegeket költenek a „hobbijukra”. Mindezzel csupán az a probléma, hogy aktivitásuk a csőd felé kergeti az európai labdarúgóelitet.

Alighanem már csupán a legfanatikusabb rajongók bíznak abban, hogy az észak-amerikai profi jégkorongliga idei szezonja – a terveknek megfelelően – október 11-én elrajtol. A mind valószínűbb halasztás oka, hogy lejárt a csapatok és a játékosok közötti viszonyt szabályozó kollektív szerződés, a liga és a hokisok érdekvédelmi szervezete pedig nem egyezett meg az új kontraktus részleteiről.

„Gazdasági szempontból ez nem volt sikerév a magyar futball számára” – mondta Muszbek Mihály közgazdász a Sportgazdasági Nagyító 2012 című kiadvány bemutatóján. A Sportunió cégvezetője – a dokumentum tanulságai szerint – finoman fogalmazott...

A pályán verhető, a márkarangsorokban egyelőre legyőzhetetlen a Manchester United futballcsapata. Az angol bajnokságban a városi rivális City mögött a második helyen végző együttes továbbra is vezeti a Forbes magazin legértékesebb klubokat bemutató listáját.

Sokkoló tranzakciót ütött nyélbe a Milan és a PSG futballcsapata: a dúsgazdag arab sejkek patronálta párizsi együttes 42 millió eurót fizetett Thiago Silváért. (Könnyen elképzelhető, hogy Zlatan Ibrahimovic is követi a világklasszis brazil középhátvédet a francia fővárosba.)

„Alapvető problémát jelentenek a méretgazdasági okok” – válaszolja Dénes Ferenc sportközgazdász arra a kérdésre, mi a legfőbb akadálya a magyar sportvállalkozások látványos fejlődésének. Hozzáteszi: „A FIFA és az UEFA ragaszkodik ahhoz, hogy nemzethatárokon belül szervezzék a bajnokságokat, ami kis ország esetében jelentősen korlátozza a kibontakozást.”

Alig több mint egy hete ért véget az Európa-bajnokság, ám a Manchester United akciója ismét a futballra terelte a gazdasági élet szereplőinek figyelmét. A brit csapat benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat a New York-i tőzsdére és a felügyelethez. Persze ez még nem jelenti azt, hogy biztosan a parkettre kerülnek az MU részvényei, de ez a lépés roppant erős szándéknyilatkozatnak tekinthető. Az amerikai Glazer család többségi tulajdonában álló együttes kérelmében 100 millió dolláros tőkebevonásról esik szó, ami az eredeti tervekhez képest visszalépésnek mondható. Korábban ugyanis még a szingapúri tőzsde volt a cél, s az illetékesek nem kevesebb mint egymilliárd dollárra számítottak a belépőtől.

Skót és nemzetközi futballdrukkerek számára szinte felfoghatatlan helyzetbe került a Glasgow Rangers, mindeddig a világ legsikeresebb csapatainak egyike.

„Minden, futballtorna idején reklámozásra költött forintnál többet ér, ha egy fokot emelkedik a hőmérséklet.”

A korábban tervezett 1 milliárd dollár helyett csak százmilliót szeretne bevonni a tőkepiacokról a Manchester United, és az előzetesen megnevezett Szingapúr helyett a New York-i tőzsdére akarja bevezetni a részvényeit még a nyáron.

„Ez a tanulmány megmutatja: még a futball sem immunis a gazdasági válságra. A krízis főként az olasz és a spanyol csapatokat érinti érzékenyen” –mondta David Haigh, a márkaértékeléssel foglalkozó Brand Finance nevű ügynökség elöljárója a társaság futballklubokat elemző dolgozata kapcsán.

Márky Jenő a régió egyetlen WTA-versenyét rendezi a Római Teniszakadémián, de kérdéses, meddig. Reménytelennek látja a folytatást, főszponzor nélkül nem is rendez több versenyt. Támogatót találni nem sok ideje maradt: augusztus végéig jelezni kell, hogy lesz-e jövőre torna Budapesten.

Új fejezet kezdődik a sporttelevíziós társaságok piaci harcában. Ennek oka, hogy a cégek ismét licitálhatnak a magyar és az olasz futballbajnokság, valamint a Bajnokok Ligája és az Európa Liga közvetítési jogaira is, miután a vonatkozó szerződések lejárnak.

„Nem konfliktusos tárgyalás volt, sokkal inkább egyeztetés, mert a liga is érdekelt a probléma megoldásában” – így értékelte Miguel Cardenal sportért felelős államtitkár a kormány illetékesei és a spanyol futballklubok képviselői közötti találkozót.

„Vannak olyan futballcsapatok, amelyek azt állítják, tízmillió szurkolójuk van. Amikor adatokat kérünk a drukkerekről, kiderül: csupán ezerről vannak információik” – mesélte interjúalanyainak egyike Michael Goldmannek, aki a Managing Global Transition című folyóiratban publikálta tanulmányát. A dolgozat azt vizsgálta, hogy a gazdasági válság mennyiben változtatta meg a sportmarketinget, a szponzorációs gyakorlatot. Következtetése nem meglepő: nagyon.