Bőven meghaladhatja az ezermilliárd forintot a bankszektor terhe, ha a kormányoldal – az eddigi tervekkel szemben – kiterjeszti az elszámoltatást a végtörlesztett hitelekre is. A pénzintézetek eddig sorra bukták a devizahiteles pereket, és nincs ez másként ma sem.

Az eddig kalkulált 137-147 milliárddal szemben 218 milliárd forintot fizethet vissza ügyfeleinek az OTP amiatt, mert a Magyar Nemzeti Bank a bankokétól eltérő metodika alapján számíttatná ki, mennyi jár az adósoknak az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések után.

Miközben a kormány – joggal – megköveteli a bankoktól, hogy méltányosan járjanak el a fizetni nem tudó lakáshiteles ügyfeleikkel szemben, az állam éppen a legnehezebb helyzetben lévő adósok esetében nem mutat nagyvonalúságot.

Az OTP előzetes számításai szerint akár 145 milliárd forintot is veszíthet a pénteken megszavazott devizahiteles törvény miatt. Ez nagyobb összeg, mint amekkora konszolidált adózott eredményt a bankcsoport az elmúlt öt évben bármikor is fel tudott mutatni (a profit utoljára 2009-ben érte el a 150 milliárd forintot, tavaly 64 milliárdos nyereséggel zárt az OTP), s meghaladja az elemzők által az idei évre eddig várt 129 milliárdos profitot.

Visszajár a deviza- és forinthiteleseknek az árfolyamréssel és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett pénz – így döntött pénteken a parlament. Az intézkedés több százmilliárd forintjába kerül a bankszektornak.

A kormány az árfolyamréssel és a kamatemeléssel beszedett összegeket is visszafizetteti a bankokkal. Az ügyfelek azonban ezeket a pénzeket a legkorábban csak ősszel kaphatják vissza.

Kásler nyert – a Kúria érvénytelenítette az árfolyamrésre vonatkozó szabályozást az ő hitelszerződése esetében.

Nincs új a nap alatt: egyéni indítványként nyújtják be a kormányszerkezet átalakítását.

Mintha tényleg vége volna a válságnak. Visszatértek a vállalkozók a budapesti lakásépítési piacra, elmozdult az évszázados mélypontról az új otthonok száma.

Nem sokat segített a devizahiteleseken az Európai Bíróság döntése – mondja ifj. Lomnici Zoltán. A CÖF jogi szakértője szerint az adósok helyzetét a kormánynak kell rendeznie.

Az Európai Bíróság szerint a magyar bíróságok vizsgálhatják, hogy tisztességes volt vagy sem a devizahiteles szerződéseknél az árfolyamrés kikötése, a testület szerint azonban a kérdést a Kúriának kell eldöntenie.

Ugyan több százezer forintot megspórolhatnának, a devizahitelesek többségének mégsem kell az árfolyamgát. Az adósok egy jobb ajánlatra, egy újabb állami mentőcsomagra várnak – még legalább fél évig hiába.

Elsősorban az uniós források és a piac bevonása kapcsán mutatkoznak árnyalatnyi különbségek a válaszadó öt parlamenti párt lakásprogramjában.

A közgazdászok szerint sok devizahiteles a gyenge forint ellenére is pluszban van a forintban pénzt felvevőkkel szemben.

A méltányolható lakásigény feltételei közül az ingatlan szobaszáma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, s nem lesz vizsgálandó feltétel a korábban sok bizonytalanságot okozó vételár, illetve építési költség.