Az Európai Bíróság határozata szerint azonban akkor is meg lehet vizsgálni egy szerződéses kikötés tisztességtelenségét, ha az a megállapodás elsődleges tárgyának számít – feltéve, hogy nem volt világos és érthető az ügyfél számára. Az érthetőséghez pedig nem elég, ha az adott szerződési kikötés pusztán alaki és nyelvtani szempontból érthető. A kölcsönszerződésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait is.
|
Devizahitelesek tüntetnek
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan informált és ésszerűen körültekintő fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbséget, hanem képes értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.
Magyarán: a devizahiteles megértette-e, hogy akkor is többet fizet majd vissza annál, mint ami pusztán a hitel kamatából és egyéb költségeiből következik, ha az árfolyamok nem változnak a futamidő alatt. Az árfolyamrés ugyanis jellemzően 2-3 százalék volt, vagyis ennyivel mindenképpen többet kellett visszafizetnie a devizahitelesnek.
A szerződések kijavításával, a tisztességtelen és így semmis elemek korrigálásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az nem ellentétes az uniós irányelvvel, s mivel azt a magyar jogszabályok is lehetővé teszik, a magyar bíróságok belenyúlhatnak a megállapodásokba.
Ha a bíróságok nem korrigálhatnák az ilyen szerződési elemeket, és ezért meg kellene semmisíteniük a megállapodást, annak a jelen esetben az lenne a következménye, hogy a teljes fennmaradt kölcsönösszeg esedékessé válna. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt – hívja fel a figyelmet az Európai Bíróság.
A luxembourgi testület véleményét a Kúria kérte ki az úgynevezett Kásler-ügyben: Kásler Árpád (az azóta létrehozott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének vezetője) és felesége 2008-ban vett fel 14,4 millió forint, svájcifrank-alapú hitelt az OTP-től.
Káslerék 2010-ben fordultak bírósághoz, mert a bank kölcsönük folyósításakor devizavételi árfolyamon számolta forintra tartozásukat, míg később, a hitel törlesztésekor az aktuális havi részletet devizaeladási árfolyamon állapította meg.
A kettő különbsége az úgynevezett árfolyamrés, amelynek alkalmazása Káslerék szerint tisztességtelen, és ezért a vonatkozó szerződési kikötés is semmis. Az adósok emellett azt is kifogásolták, hogy a bank a jelzáloghitelhez kapcsolódó kezelési költséget is devizában tartja nyilván, így annak forintban számolt összege az árfolyamtól függően változik.
Káslerék első fokon mindkét kérdésben nyertek, másodfokon azonban már csak az árfolyamrés tekintetében adott nekik igazat a bíróság. A hitel felvételénél alkalmazott vételi és a törlesztésnél figyelmbe vett eladási árfolyam közötti különbség akár 5-6 százalék is lehetett (az OTP esetében ennél kisebb volt).
A bíróság szerint pont ezért volt tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása, mert így nullaszázalékos kamat és kezelési költség, illetve változatlan devizaárfolyam mellett is ennyivel többet kell visszafizetnie az adósnak. Így jutott el az ügy 2012-ben a Kúriához, amely tavaly januárban kért jogértelmezést az Európai Bíróságtól.
A magyar legfelsőbb bíróság azért fordult Luxembourghoz, mert egy uniós irányelv előírja, hogy a szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételek érvénytelenek, s így nem rónak kötelezettséget a fogyasztókra. Az európai előírás szerint azonban a szerződés elsődleges tárgyával, így például az árral, díjjal kapcsolatban a tisztességtelenséget nem lehet vizsgálni, amennyiben a feltételek világosak és érthetőek voltak.
A Kúria ezért egyrészt arra volt kíváncsi, hogy az árfolyamrés a devizahiteles szerződés elsődleges tárgyának számít-e, és ha igen, mikor tekinthető az ilyen feltétel kellően világosnak és érthetőnek. A Kúria azt is tudni akarta, hogy ha egy tisztességtelen feltétel elhagyása miatt a szerződés teljesítése ellehetetlenül, a bíróság kiegészítheti, módosíthatja-e a megállapodást annak érdekében, hogy a szerződés teljesítését helyreállítsa.
Összegezve tehát az Európai Bíróság szerdai döntésében azt mondta, hogy a maga részéről ugyan az árfolyamrést nem tekinti a devizahiteles szerződések elsődleges elemének, de ebben a kérdésben a Kúriának kell állást foglalnia.
A luxembourgi testület továbbá azt is kimondta: attól, hogy valamilyen kikötés egy megállapodás elsődleges tárgya, még vizsgálható, hogy tisztességes volt vagy sem. Feltéve, hogy a bíróság megállapítja, az egyik szerződő félnek, jelen esetben a devizahitelesnek nem állt módjában megérteni az árfolyamrésből adódó következményeket, terheket.
Emellett az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy a magyar bíróságoknak joguk van belenyúlni egy magánjogi szerződésbe abban az esetben, ha egy tisztességtelen és így érvénytelen kikötés elhagyása a megállapodásból ellehetetlenítené a szerződés teljesítését.
Az Európai Bíróság szerdai döntés kétharmad részben megfelel a testület ebben az ügyben eljáró főtanácsnoka, Nils Wahl februárban nyilvánosságra hozott állásfoglalásának. A luxembourgi testülettel szemben a főtanácsnok úgy értékelte, hogy az árfolyamrés a devizahiteles szerződések elsődleges tárgyának tekintendő.
Abban azonban egyezett az Európai Bíróság és Nils Wahl álláspontja, hogy egy szerződési kötés esetleges tisztességtelenségét minden esetben meg lehet vizsgálni, amennyiben az nem volt kellően világos és érthető az ügyfél számára. Utóbbi alatt a főtanácsnok is azt értette, hogy a bank által adott tájékoztatásnak azt is lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztónak módja legyen megítélni az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, a számára fakadó kockázatokat. Vagyis a fogyasztónak nemcsak a szerződés, vagy azon belül az adott kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.
Megfelel a korábbi főtanácsnoki véleménynek az Európai Bíróságnak a szerződések átalakításával kapcsolatos döntése is. Nils Wahl is úgy látta, hogy a magyar bíróságok szükség esetén korrigálhatják a megállapodások tisztességtelen és így semmis pontjait, ha ezzel helyre lehet állítani a két fél közti aránytalanságot, és a szerződés megfelelő teljesítését.
A Kúria tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ez alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler-házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert - közölte a Kúria sajtótitkársága szerdán az MTI érdeklődésére.
Arra a kérdésre, hogy az Kásler-ügy lezárása után mi lehet a menetrend, a Kúria közölte: más hazai bíróságokhoz hasonlóan július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak, ez alatt az időszak alatt jogegységi döntést nem hoz a testület és egyedi határozatot is csak azokban az ügyekben hozhatnak, amelyekre a törvénykezési szünet nem vonatkozik.
Mindezek alapján leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozat kiegészítésére az ítélkezési szünet után, vagyis ősszel kerülhet sor - tették hozzá.
A Kúria ugyanis nem csak a Kásler-ügy miatt várt az Európai Bíróság állásfoglalására, hanem azért is, hogy kiegészíthesse a devizahitelekkel kapcsolatos jogegység döntéseit és így egyszer és mindenkorra tisztázza a devizahitelekkel kapcsolatos vitás, az ügyfelek részéről a bíróságok előtt támadott kérdéseket.
Amint arról korábban beszámoltunk: a Kúria tavaly decemberben több, a devizahiteleket érintő kérdésben is jogegységi döntést hozott, így például kimondta, hogy pusztán az árfolyamkockázat miatt a szerződések nem ütköznek sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe, nem színlelt megállapodások és nem is uzsoraszerződések. A hitelek attól nem válnak érvénytelenné, hogy olyan mértékben gyengült a forint árfolyama és ugrott meg emiatt a havi törlesztőrészlet, ahogy az a szerződéskötés idején még nem volt előre látható.
Két fontos kérdésben, a szerződések egyoldalú módosításával és az árfolyamréssel kapcsolatban azonban a Kúria még nem döntött. A legfelsőbb bíróság előbb az említett két pontban akart világosan látni: vagyis, hogy mikor számít egy szerzőzési kikötés tisztességtelennek, illetve, hogy az árfolyamrés esetében egyáltalán vizsgálható-e ez a kérdéskör.
Az egyoldalú szerződésmódosítások esetében ugyan a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi, elvi állásfoglalásában már kimondta, hogy annak elvi lehetőségét a bankok kiköthették a szerződésekben, hiszen a hitelintézeti törvény ezt lehetővé tette számukra, s s ezt a véleményt a Kúria azóta is osztja. Ám ettől még maga az egyoldalú módosítás lehetett tisztességtelen, amennyiben nem volt átlátható az ügyfél számára.
A kormány korábban ettől, vagyis a Kúria még hiányzó jogegységi döntéseitől tette függővé a devizahiteleseknek még tavaly nyáron beígért, azóta is lebegtetett újabb segítséget. Mivel a Kúria ősszel foglal majd állást a kérdésekben, így a kabinet is csak ezt követően, a parlament őszi ülésszakában terjesztheti az Országgyűlés elé javaslatát a devizahitelek ígért kivezetéséről.
A devizahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértők dolgoznak a határozat pontos értelmezésén - közölte a Magyar Bankszövetség szerdán az MTI megkeresésére.
Az Európai Bíróság ítélete a Kúria korábbi jogegységi döntésével összhangban egyértelművé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerződéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerződés megsemmisüléséhez vezetne - közölte az OTP Bank szerdán az MTI megkeresésére. A bank írásos válaszában hangsúlyozta: a bíróságoknak törekedniük kell az érvénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban ismert rendelkezéssel.
Az OTP válaszában kitért arra: az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítélete egy köztes döntés, amely különböző iránymutatásokat tartalmaz a magyar Kúria számára. A perrel kapcsolatos konkrét állásfoglalást nem tartalmaz a dokumentum, a végső ítéletet a Kúriának kell meghoznia. Ez alapján ugyanakkor nemcsak a vonatkozó per dönthető el, hanem a Kúria jogegységi nyilatkozata is kiegészíthető - közölte az OTP.
