Végítéletnapi forgatókönyvek

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 30. számában
jelent meg.

Súlyos válságot, hozamemelkedést, kelet- és közép-európai árfolyamesést, leálló piaci finanszírozást, hanyatló ingatlanárakat és alacsony inflációt vetítenek a bankok elé az európai hatóságok, hogy megnézzék, miképpen viselkednének, mit bírnának ki ilyen körülmények között.

Az Európai Bankhatóság (EBA) kedden tette közzé az új banki stresszteszt egységes forgatókönyvét 124 pénzintézetre nézve, s lényegében szimulációs gyakorlatot tart, amelynek keretében újrajátssza a 2008–2009-es válságot, s mindazt, ami még utána jött. A nemzeti felügyeletekkel és a legnagyobb európai bankok ellenőrzését átvevő Európai Központi Bankkal (EKB), valamint az Európai Rendszerkockázati Tanáccsal (ESRB) karöltve az EBA végre szeretné kifogni a szelet a kétkedők vitorlájából.

Az EKB székháza Frankfurtban. Addig nem lesz érdemi fellendülés Európában, amíg teljesen helyre nem áll a bizalom
Kai Pfaffenbach / Reuters

A 2011-es vizsgálat, amelyben magyar részről az OTP Bank vett részt, ugyanis nem győzte meg a piaci szereplőket, márpedig nyilvánvaló, hogy érdemi fellendülés addig nem lesz Európában, amíg teljesen helyre nem áll a bizalom. Három évvel ezelőtt enyhe recessziót feltételeztek, s az államkötvények átértékelődését sem vették kellően figyelembe. Akkor persze a befektetők sokkal izgatottabb hangulatban figyelték az eurózóna egyes tagországainak kibontakozó államadósság-válságát, miközben mára meglehetősen megnyugodtak a kedélyek, s már az ötéves görög államkötvényeket is megveszik öt százalék alatti hozammal.

OLVASÓLISTA

Sport

K und K: Kölnben a Kiellel

Gazdaság

Teljesen Orbán-menti lesz a Dunamenti Erőmű

Belföld

Ősszel megnyithat végre a Rác fürdő

Mozaik

Máris megtalálták a banándobáló szurkolót

Belföld

Egyesével viszik el a tüntetőket a Szabadság téren

További cikkek

Ebben a fordulatban nagy szerepet vállalt az EKB, amely „mindent megtesz az euró védelmében”. A frankfurti európai jegybank már vizsgálja a bankok eszközminőségét, s ugyancsak kedden jelentette be, hogy a pénzintézetek hat–kilenc hónapot kapnak majd, hogy rendezzék tőkehelyzetüket. Az eszközminőség átvilágítása és a stresszteszt együtt ad majd képet a bankok valóságos állapotáról, s remélhetően lezárja a vitákat. A végső jelentés októberben jelenik meg, addig a vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával végzik.

A szimulációs gyakorlat az Európai Bizottság 2015-ig terjedő téli előrejelzéséből indul ki, s azt vetíti előre 2016-ig. A jövő hónapban azonban megjelenik az új brüsszeli tavaszi prognózis, amely már három évre tartalmazza az alapforgatókönyvet. Ha az események ezt a normál feltételezést követik, akkor a bankoknak a kockázatokkal súlyozott eszközökhöz képest nyolcszázalékos alapvető tőkearányt kell felmutatniuk. Az alapvető tőke a szavatoló tőke azon része, amely az elsőrendű, azaz a veszteségek elviselésére leginkább alkalmas, mozgósítható elemeket tartalmazza. Az EBA által vizionált súlyos válság bekövetkezte esetén az arány 5,5 százalékra süllyedhet. Az elképzelt válság során 2016-ig az uniós tagországok nemzeti összterméke (GDP) az alapforgatókönyvhöz képest hét százalékkal lenne kisebb. A munkanélküliség pedig a 2016-os normális tízszázalékos előrejelzéshez képest 13 százalékra ugrana fel. Ami a GDP-t illeti, Németország esetében például az 1,8, 2,0 és 1,8 százalékos 2014-es, 2015-ös és 2016-os prognózishoz képest 0,9 és 1,7 százalékos visszaesés következne idén és jövőre, 0,3 százalékos növekedéssel három év múlva. Érdekes, hogy Magyarországra nézve a bizottság által felvázolt idei és jövő évi 2,1 százalékos növekedést 1,4 százalékos követi 2016-ban, ám a kitalált válságban ebben az évben a 0,1 százalékos bővülést 1,9 és 0,9 százalékos zuhanás követné.

Az ukrajnai válság lehetséges hatásaitól a megtapasztalt elmúlt évekbeli eseményekig terjed az EBA és az ESRB fantáziája. Megnézik, mi lenne, ha a forint és a lengyel zloty 2016-ig huszonöt százalékkal gyengülne, ha a magyar ingatlanpiaci árak 12, a belgiumiak meg például 25 százalékkal apadnának, ha a német államkötvényhozamok 137, a görögök pedig 380 bázisponttal emelkednének. Mi lenne, ha megváltozna a globális kockázatvállalási hangulat, ha gyenge maradna egyes európai országok teljesítménye, ha elakadnának a szerkezeti reformok és nem javítanának a bankok mérlegén a hitelezés fellendítésének érdekében.

Októberben jön a válasz és a piaci reakció.

IMF-jelentés – Kockázatokkal terhelt erősödő növekedés a régióban

Az eurózóna élénkülésének hatására gyorsulhat a gazdasági növekedés a kelet-közép-európai régióban – foglalható össze a Nemzetközi Valutaalap legújabb elemzésének megállapítása, amelyet a térségről tettek közzé kedden Isztambulban. A két legnagyobb gazdaságtól, Oroszországtól és Törökországtól eltekintve idén 2,3 százalékos átlagos fejlődés prognosztizálható, ami közel a duplája a tavalyi értéknek. Több körülmény is árnyékot vet azonban a növekedésre. A külföldi bankok forráskihelyezésének csökkenése mellett a környék államaiba irányuló tőkebefektetések sem az elvárt szinten érkeznek. A gazdaságokra további nyomás nehezedhet, amennyiben a régióban fennálló geopolitikai feszültségek, elsősorban az orosz–ukrán ellentétek fokozódnak, illetve lelassul az eurózóna fejlődése. Mint újságírók előtt Aasim Husain, a valutaalap európai igazgatóhelyettese a bemutatón emlékeztetett: a régió számos országa erősen függ az orosz olaj- és gázforrásoktól. Súlyos energiaellátási gondok adódhatnak, ha a szolgáltatásban fennakadás fordul elő.

Az sem megnyugtató, hogy a magas külső adóssággal, jelentős finanszírozási igényekkel, devizában fennálló méretes kinnlévőségekkel rendelkező országok ki vannak téve külső finanszírozási sokkok veszélyének. A régióban osztrák bankok számítanak a legnagyobb, határokon átnyúló hitelezőknek, olyannyira, hogy érdekeltségük Ausztria GDP-jének több mint 60 százalékát teszi ki. Ha azon országok egyikében, ahol osztrák bankok különösen erősen elkötelezték magukat, vagy magában Ausztriában megtorpanás következne be, a régió egészében felépített portfóliót azonnal átrendezhetik, ami kellemetlen következményekkel járhat.

Az IMF elemzői szerint nagyon sokat segíthet, ha a térség országai erőfeszítéseket tesznek a magasabb növekedésre, s ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérlegük javítására. Így csökkenteni tudnák az államkötvények hozamát, s ezzel a finanszírozási költségeiket. A régió egészére – s nem az egyes országaira – koncentráló jelentés „kulcsfontosságúnak” nevezi az erős és megfontolt politikát, a finanszírozás kiterjesztését, különösen a helyi befektetői kör fokozott bevonásával. (R. Hahn Veronika, London)

gazdaság

megosztom twitter kinyomtatom