A válság miatt András elveszítette munkáját, s bár talált másikat, alacsonyabb fizetésből már nem futotta a gyenge forint miatt megugró törlesztőrészletekre. Miután a hitelt fizetni már nem tudták, a lakást felajánlották a NET-nek, az eladáshoz azonban a bank csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha előbb lehívja az állami garanciát. Az ügylet megköttetett, s Andrásék a folyamat során végig azt hitték, lakásuk tulajdonjogával együtt tartozásuknak is búcsút mondhatnak.
 |
A gólyapár nyugodtan költhet
Kovács Attila / MTI |
A szigorú megkötések mellett – így például csak a szociálisan rászorulók számára – elérhető program lényege ugyanis az, hogy a NET diszkontáron, budapesti és megyei jogú városokban található ingatlanok esetében a forgalmi érték 55 százalékáért, egyéb városokban 50, míg a községekben 35 százalékért veszi meg az adósok lakását. Ha az összeg nem nyújt fedezetet a bank teljes követelésére, a különbözetet a pénzintézet elengedi, veszteségként leírja – nem úgy az adóhivatal.
Miközben Andrásék úgy hitték, kiszabadultak a devizahiteles csapdából, bejelentkezett a NAV és arról tájékoztatta őket, hogy az időközben ötmillió forintra hízott kezességvállalás összegét fizessék meg. Mivel erre nem voltak képesek, a beváltott fészekrakós garanciát pedig adó módjára behajtható köztartozásként kezeli az állam, így a NAV végrehajtást indított, Andrásék számláit inkasszózta, és letiltotta egyébként is szűkös munkabérük felét.
Andráséknak így most már nincs lakásuk, továbbra is van viszont több millió forint adósságuk egykori lakáshitelük után. S bár albérlőként egyelőre saját korábbi tulajdonukban élnek, de az inkasszó miatt nem tudják fizetni a NET-nek járó bérleti díjat, mivel nemhogy arra, de gyermekük iskoláztatására, sőt lassan már élelmiszerre sem futja.
Megkeresésünkre a NET-nél elmondták, hogy a program működését szabályozó törvény értelmében a bankoknak el kell engedniük a lakáshitel azon részét, amelyre a diszkontáron megvásárolt ingatlan vételára nem nyújt fedezetet. Az egyéb hitelezők, mint például a közműszolgáltatók vagy az adóhatóság, azonban a fennmaradó követelésükre is igényt támaszthatnak az adóssal szemben.
A Fészekrakó programhoz kapcsolódó állami garancia nem banki követelés, hanem adótartozás. Ugyanis, ha a hiteladós a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a hitelösszeg állami kezességvállalással érintett részét helyette az állam egyenlíti ki. Ilyenkor az adósnak az állammal szemben keletkezik fizetési kötelezettsége, köztartozása – hívták fel a figyelmet.
Mindemellett az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az érintettek a NAV-hoz forduljanak, és fizetési kedvezményre irányuló kérelmet terjesszenek elő. A fizetési kedvezmény halasztott fizetésre, részletfizetésre, a követelés részbeni vagy teljes elengedésére irányulhat – tették hozzá a NET-nél.
Az állami társaságnál azt nem tudták megmondani, hogy mennyi, Andrásékhoz hasonló helyzetű adós lehet, mivel nem tartják nyilván, hogy ki vett részt korábban a Fészekrakó programban.
A NET-nek április végéig 19 ezer ingatlant ajánlottak fel, az eddig megkötött szerződések esetében a megvásárolt lakások átlagos vételára 3,7 millió forint volt, míg az adósok 7,8 millió forint jelzáloghitel-tartozás visszafizetése alól mentesültek.
A Fészekrakó program nem volt különösebben népszerű, de a válság előtti években így is közel 30 ezer szerződést kötöttek a bankok, ezek nagyjából kétharmada volt devizaalapú jelzáloghitel. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként egy képviselői írásbeli kérdésre válaszolva elmondta, hogy a válság miatt 2010-ben megemelkedett a Fészekrakó programhoz kapcsolódó garanciabeváltások száma. Abban az évben a teljesített kérelmek száma elérte a 2300-at, míg 2011-ben és 2012-ben összesen mintegy kétezer szerződést mondtak fel.
