Szigorítja a bankokra vonatkozó úgynevezett devizafinanszírozás megfelelési mutatót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette be kedden a jegybank. A bankoknak jelenleg a devizahiteleik mögé legalább 65 százalékban hosszú lejáratú devizaforrást kell tenniük. Ez a mutató júliustól 75 százalékra nő, majd félévente 5-5 százalékponttal emelkedve 2017 január elsejéig eléri a száz százalékot. Az előírást kiterjesztik a hitelintézeti fióktelepekre is, amelyekre eddig nem vonatkozott.

A rövid lejáratú források olcsóbbak, mint a hosszabbak, így az intézkedés a bankok számára költségeik emelkedésével jár. Ezt az emelkedést a hitelintézetek átháríthatják az ügyfeleikre, vagyis emiatt emelkedhet a devizakölcsönök kamata. A jegybanknál ugyanakkor arra számítanak, hogy emiatt a devizahitelek nem drágulnak jelentősen, mivel a bankok devizaforrása 60-70 százalékban a külföldi anyabankoktól érkezik. Vagyis, ami a magyar leánynál költségemelkedés, az az anyabanknál a bevételek növekedése, így csoportszinten nem változik a helyzet.

A bankoknak kedvez viszont, hogy az MNB módszertanon, vagyis a mutató kiszámításának módján is változtat. A jegybank adatai szerint a jelenleg hatályos 65 százalékos elvárással szemben a bankszektor átlag 71 százalékos mutatóval rendelkezik, amely júliustól, az új rendszerben már 88 százalékos indexet jelent, míg a minimum akkor már 75 százalék lesz. A fióktelepek esetében némileg más a helyzet: ezeknél a pénzintlzeteknél a jelenleg 67 százalékos mutató júliustól 71 százaléknak felel meg, vagyis a hitelintézeti fióktelepeknek már most alkalmazkodniuk kell az új elvárásokhoz.

A jegybank azt várja az intézkedéstől, hogy erősödik a pénzügyi rendszer ellenálló képessége, tovább mérséklődnek a bankrendszer likviditási kockázatai. Ráadásul a bankok rövid lejáratú deviza, tehát döntően külső, a külföld felé fenálló tartozásának hosszúra cserélésével mérséklődik az ország rövid lejáratú külső adóssága, ez pedig lehetővé teszi az MNB számára a jegybanki devizatartalék csökkentését, s így az ezzel kapcsoltos kiadások mérséklését.

Az MNB közleményében emlékeztet: a pénzügyi válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság sérülékenységét nagymértékben növeli az ország külső devizakitettsége. Ehhez a hazai bankrendszer rövid lejáratú deviza kötelezettségei is jelentős mértékben hozzájárultak, ami elsősorban a források megújítási kockázata miatt jelenthet veszélyt.

Ez nem csak a pénzügyi szektor devizapozícióbeli lejárati összhangjának romlása miatt volt kedvezőtlen, hanem jelentős mértékben növelte az ország devizatartalék szükségletét is. A növekvő devizatartalék tartásának költsége pedig a jegybanki eredményen keresztül végeredményben az államháztartást terhelte.

A kockázatok mérséklése érdekében az MNB 2012. júliusától bevezette az említett devizafinanszírozás megfelelési mutató. A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a korábbi szabályozás a külföldi források rövidülése tekintetében a romló tendenciát meg tudta állítani. Ugyanakkor a szabályozás az alacsonyabb elvárt szint miatt nem volt képes a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének számottevő és fokozatos javítására – indokolja a jegybank, miért volt most szükség a szabályozás átdolgozására.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MNB kedden bejelentett intézkedéseiről az MTI kérdésére megjegyezte: "jobb későn, mint soha". Kiemelte: ha mintegy tíz évvel ezelőtt léptettek volna életbe egy ilyen szabályozást, akkor nem következik be a devizahitelek felfutása, elkerülhető lett volna annak káros hatása - fűzte hozzá. Mivel ez egy MNB-rendelet, a bankoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, mégpedig határidőre, ennek pozitív következményeként az MNB devizatartaléka valóban csökkenhet - mutatott rá.

Török Zoltán kiemelte: ezzel párhuzamosan a hazai kereskedelmi bankoknak jelentős költségekkel jár majd a rövid lejáratú devizabetétek hosszú futamidejűekre átváltása. A külföldi tulajdonú magyarországi leánybankok ebből rosszul jönnek ki, ez rontja majd az eredményességüket, ami gyengíteni fogja a most is igen szerény hitelezési hajlandóságukat, tehát jelentősek lesznek a kedvezőtlen hatások is - elemezte a Raiffeisen vezető elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a bankoknak rövid távon kevés tennivalót jelent most a rendelkezéseknek való megfelelés, mert a többség már eleget tesz a jelenlegi követelményeknek. A hosszabb futamidőre szóló devizaforrások iránti jelentősebb igény 2016-ban jelentkezik majd tömegesen, kérdés persze, hogy addig a devizahitelek állományának lecserélődése milyen ütemben megy végbe, mennyi lesz a tőke-, illetve mennyi a kamattörlesztés.

Németh Dávid kiemelte: a hazai bankok számára kiadásokkal járhat a rövid lejáratú források lecserélése, mivel most ezek kamata legalább 150 bázisponttal alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejűeké. A K&H vezető elemzője szerint ez csökkenti majd a hazai bankok jövedelmezőségét, bár hozzátette, nem gondolja, hogy a rövid betéteket például 10 éves futamidejű devizaforrásokra váltanák át, úgy vélte, a 2-3-5 éves forrásokat keresik majd a bankok.