galéria megtekintése

Döntött a parlament, fizetnek a bankok

9 komment


Horniák Balázs
NOL

Visszajár a deviza- és forinthiteleseknek az árfolyamréssel és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett pénz – így döntött pénteken a parlament. Az intézkedés több százmilliárd forintjába kerül a bankszektornak.

Szavazás a nyári parlamenti szünet előtt
Szavazás a nyári parlamenti szünet előtt
M. Schmidt János / Népszabadság

Megszavazta a parlament a devizahitelesek megsegítéséről szóló jogszabálycsomag első elemét. A törvény a Kúria június közepén hozott jogegységi határozatának megállapításait illeszti be a jogrendbe. Célja, hogy az adósoknak ne kelljen külön bírósághoz fordulniuk azért, hogy az árfolyamréssel, illetve a hitelkamatok egyoldalú emelésével tőlük tisztességtelenül beszedett pénzeket visszakapják.

A jogszabály értelmében semmis a lakossági devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés. A kölcsön folyósításakor használt devizavételi, és a törlesztőrészletek kiszámításakor figyelembe vett devizaeladási árfolyamok helyett alapesetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos középárfolyamát kell használni. A különbség visszajár az adósoknak: egy átlagos lakáshitel esetében ez mintegy százezer forintot jelent.

 

A kamatok, díjak egyoldalú módosítását ugyancsak tisztességtelennek és így érvénytelennek minősíti a törvény. Ezeket a pénzeket is vissza kell fizetniük a bankoknak, ráadásul nemcsak a devizahitelek, hanem a lakossági forintkölcsönök esetében is. Számításaink szerint egy átlagos devizaalapú lakáshitel esetében ez 600-700 ezer forintot jelenthet.

A jogszabály minden, 2004 május elseje után, és a törvény hatályba lépése előtt felvett hitelre vonatkozik, tehát nemcsak a lakáscélú kölcsönökre, hanem például a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, a személyi kölcsönökre és az autóhitelekre, illetve a kölcsönök mellett a pénzügyi lízingre is.

A még élő, illetve legfeljebb öt éve lezárt hitelszerződések esetében a bankoknak a kölcsön felvételének időpontjáig visszamenőleg kell elszámolni ügyfeleikkel, az ennél régebben lezárt megállapodások esetében a követeléseket alapesetben elévültnek tekinti a jogszabály. Utóbbi esetben csak az jelent kivételt, ha az adós továbbra is tartozik bankjának.

Addig tüntettek a devizahitelesek, amíg az már a kormány ingerküszöbét is elérte
Addig tüntettek a devizahitelesek, amíg az már a kormány ingerküszöbét is elérte
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az ingatlanárak csökkenése és a forintárfolyam elszabadulása miatt vélhetően nem kevés olyan devizahiteles van, akinek már elárverezték az otthonát, ám még így is több millió forinttal adósa a hitelintézetnek. A bankoknak ezekkel az adósokkal is el kell számolniuk, a tőlük követelt összegből le kell vonni azt, ami az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések után visszajár.

Azoknak sem kell aggódniuk, akiknek ugyan még nem járt le a követelésük, de néhány hónap múlva már kifutnának az ötéves jogvesztő határidőből. A törvény hatálybalépésétől az elszámolás módját meghatározó, a tervek szerint ősszel a parlament elé kerülő jogszabály elfogadásáig az elévülés „nem ketyeg" tovább, így emiatt már senki sem járhat pórul.

A törvény viszont nem vonatkozik azokra, akik két éve kedvezményesen, a piaci árfolyamnál kedvezőbb szinten rögzített árfolyam mellett végtörlesztették devizaalapú hitelüket, illetve helyzetüket, adósságukat a Nemzeti Eszközkezelő segítségével rendezték. Ez összesen közel 200 ezer adóst jelent: a végtörlesztéssel csaknem 170 ezren éltek, míg az eszközkezelőnek április végéig 19 ezer ingatlant ajánlottak fel a bankok és ügyfeleik.

Az állam tehát ennyi adósnak nem segít abban, hogy visszakapja a tőle tisztességtelenül, az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamatemeléssel beszedett pénzeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik le kellene mondaniuk ezekről a pénzekről. Az egyéni jogérvényesítésre továbbra is lehetőség van, a volt adósok bírósághoz fordulhatnak, és a Kúria jogegységi határozata alapján jó eséllyel nyernek is.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hitelesek megvédését ígéri
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hitelesek megvédését ígéri
M. Schmidt János / Népszabadság

Mivel a tét egy átlagos lakáshitelesnél közel egymillió forint, de még egy autóhiteles esetében is több százezer forint, így vélhetően nem kevesen járnak el majd így. Ezekre a volt adósokra egyébként a főszabály szerinti, a Polgári törvénykönyvben meghatározott ötéves elévülés vonatkozik, ám ezen még bőven belül vannak.

Hogy a most elfogadott törvény által érintett több millió hitelszerződés esetében pontosan mennyi, hogyan és mikor jár vissza, azt egyelőre nem lehet tudni. Ezeket a kérdéseket majd egy külön jogszabály rendezi, melyet szeptemberben nyújthat be a kormány az Országgyűlésnek.

Valószínűleg a még élő hitelszerződések esetében az adósnak visszajáró pénz a tőketartozás összegét csökkenti, illetve, ha az kevesebb, mint amennyi az ügyfélnek jár, vagy a megállapodást már korábban lezárták, akkor az előbbi esetben a különbözettel, utóbbinál a teljes összeggel készpénzben számol el a bank.

A törvény alapján a bankoknak a jogszabály hatálybalépésétől számított 90 napon belül végezniük kell az árfolyamréshez kapcsolódó számításokkal, amelyhez természetesen a folyósításkor, illetve az adott törlesztőrészletnél az esedékesség idején érvényes középárfolyamot kell alkalmazniuk. Az átszámítás módszertanát a pénzintézeteknek 60 napon belül meg kell küldeniük az MNB-nek, amely hivatalból ellenőrzi a kalkulációk helyességét.

A kamatok egyoldalú emelése akkor válik semmissé, ha a bank a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül nem kezdeményez bírósági eljárást annak bizonyítására, hogy tisztességesen járt el, illetve ha és amikor a bíróság a keresetét elutasítja. A forinthitelek esetében erre a kilencvenedik és a százhuszadik nap között van lehetőségük. Erre a megkülönböztetésre azért volt szükség, hogy a bíróságok minél gyorsabban végezhessenek a devizahitelek elbírálásával.

A második szakaszban, szeptemberben kerülhet az Országgyűlés elé az a törvény, amely az elszámolás pontos módját és ütemezését rögzíti. Majd ezt követően, az év végéig nyújtják be azt a jogszabályt, amely a devizahitelek forintosításáról határoz. A kormány egyelőre nem határozta meg, hogy pontosan mely kölcsönöket és milyen árfolyam mellett váltana át forinthitelre, de az utóbbi napok nyilatkozatai alapján csak a devizaalapú lakáshiteleket és az aktuális piacinál kedvezőbb árfolyam mellett.

Piaci becslések szerint az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizettetése 400-500 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak, míg az MNB vezetői a napokban előzetesen 600-900 milliárd forintos teherről beszéltek. Ehhez jön még hozzá a devizahitelek tervezett kivezetése: ha a kormány valóban csak a lakáscélú hiteleket forintosítja, minden tíz százalékos árfolyamkedvezmény így is további 178 milliárd forintos veszteséget okoz a pénzintézeteknek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.