A jogszabály ugyanis egyetlen esetben kivételt tesz: nem vonatkozik a – volt – adósok egy jelentős körére, azokra az egykori devizahitelesekre, akik élve a parlament által biztosított lehetőséggel 2011 végén, illetve 2012 elején, a piacinál lényegesen kedvezőbb szinten rögzített árfolyam mellett fizették vissza tartozásukat.
A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul
A javaslat is ezzel, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel indokolja, miért maradnak most ki a végtörlesztők. A döntés mintegy 170 ezer kölcsönszerződésre van hatással, ez az érintett devizahitelek nagyjából ötöde.
A tét forintban számolva sem kicsi: a piaci becslések alapján az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszafizetése 400 milliárd forint körüli tételt jelent a bankszektornak, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 600–900 milliárd forinttal számol. Ez alapján a végtörlesztők 80–180 milliárd forint közötti összeget nem kapnak most vissza automatikusan.
|
| urucz Árpád / Népszabadság |
Bár a kormány döntése diszkriminatívnak tűnhet, hiszen a bankok korábban a végtörlesztő ügyfeleikkel szemben is tisztességtelenül jártak el, Kolláth György szerint azonban erről nincs szó. Az alkotmányjogász lapunknak elmondta: a hátrányos megkülönböztetésre lehetősége van a jogalkotónak, ha annak tárgyilagos mérlegelés alapján az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű oka van. Ebben az esetben ez az, hogy a végtörlesztők – miként az a törvénytervezet indoklásában is olvasható – egyszer már jól jártak a kabinet egy másik intézkedésével, így most indokolt azoknak is hasonló mértékű segítséget nyújtani, akik akkor a végtörlesztés lehetőségével nem tudtak élni.
Kolláth György szerint a jogszabály ezen passzusát támadó beadvány nem állna meg az Alkotmánybíróság előtt, a testület elutasítaná, aki ilyen panasszal fordul hozzá.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az ügyfelek ne kaphatnák vissza a tőlük tisztességtelenül, az árfolyamréssel és a kamatemeléssel beszedett pénzeket. Ugyan a kormány a helyzet általános rendezéséből kihagyja a végtörlesztőket, ám az egyéni jogérvényesítéshez, az összeg visszaperléséhez továbbra is joguk van.
A Kúria jogegységi döntése alapján szinte biztosan nyer, aki bírósághoz fordul, s mivel nem kevés pénzről van szó, így garantáltan nem kevesen lesznek, akik perre mennek. Az MNB adatai szerint a végtörlesztők átlag hatmillió forintos devizaalapú lakáshitelt fizettek vissza, amely után számításaink alapján jellemzően félmillió forint körüli összeg járhat az egykori adósoknak.
Az árfolyamkockázatból is kapnak a bankok
A parlament pénteken szavaz a devizahiteles törvénycsomag első eleméről, a jogszabálytervezethez szerda reggelig lehet benyújtani módosító javaslatokat – a Fidesz-frakció például az elévülésre vonatkozó szabályokat határozná meg pontosan. Amint arról beszámoltunk: jelenlegi formájában a tervezetben nincs időkorlát, így akár olyan hitelszerződésre is vonatkozik, amelyeket már tíz éve lezártak. A nagyobbik kormánypárt elképzelése szerint az árfolyamréssel és az egyoldalú kamatemelésekkel a még élő, illetve a legfeljebb öt éve lezárt megállapodásoknál kell majd elszámolni – mondta tegnap Rogán Antal frakcióvezető az M1 Napirend előtt című műsorában. A menetrendet ismertetve kifejtette: a második lépcsőben, szeptemberben arról dönt az Országgyűlés, hogyan kapják vissza az ügyfelek a nekik járó pénzt, készpénzben vagy a tartozásban írják jóvá. Szeptemberben, a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése után születhet döntés arról, hogy milyen feltételekkel forintosítják a devizaalapú jelzáloghiteleket. Rogán Antal elmondta: arra kérik majd a kormányt, hogy az árfolyamkockázat esetében osztozzanak a felelősségen a bankok és az ügyfelek, vagyis ne a piaci árfolyamon forintosítsák a kölcsönöket, mert az méltánytalan lenne az adósokkal szemben.
