Szijjártó azt válaszolta: az idézet az MSZP képviselőjének állításával szemben nem az egész lengyel politikai elit véleményét tükrözi, egy olajcég vezetőjének meglehetősen zavaros körülmények között lehallgatott mondatairól van szó. Ráadásul – folytatta – azt sem tudni, hogy a beszélgetés résztvevői „betartották-e azt az alapszabályt legalább részben, hogy ha beszélsz, akkor ne alkoholizálj, vagy ha alkoholizálsz, akkor ne nagyon beszélj".
Szerinte ebből következően a sajtóban megjelent idézetek „limitált beszámíthatósággal elmondott", talán ki is színezett mondatok, így nem tükrözik a lengyel kormányzati elit véleményét.
Hernádi ügyéről azt mondta: a magyar igazságszolgáltatás döntéseihez tartja magát, nem a gyanús beszámolókhoz. Szijjártó szerint az energiabiztonság ügyében sem érdemes a magyar álláspontot egyetlen üzletember véleményéhez mérni.
„Seszták Miklós nem kíván lemondani, erre se oka, se alapja" – jelentette ki Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára, aki főnöke, a miniszter helyett válaszolt az MSZP-s Lukács Zoltán azon kérdésére: mikor mond le? Lukács felidézte: Seszták a 2000-es évek elején kisvárdai ügyvédként hatszáz betéti társaság alapításában segédkezett, a cégeket ukrán tulajdonosaik ugyanarra a három címre jegyezték be, majd később eltüntették őket. A szocialista képviselő szerint Sesztáknak tudnia kellett, hogy az ukránok szándékai nem feltétlenül tisztességesek.
Seszták halaszthatatlan közfeladataira hivatkozva kimentette magát a válaszadás alól. Államtitkára pedig rágalmazásnak minősítette az elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy egy ügyvéden nem lehet számon kérni a cégek tevékenységét. Mindazonáltal jelezte: multi-level marketinggel foglalkozó vállalkozásokról volt szó, amelyeket Ukrajnában akkoriban nem lehetett bejegyezni. A cégek nem károsították meg a költségvetést, egy részük ma is sikeresen működik (Ukrajnában, miután ez lehetővé vált), de kárt azok sem okoztak, amelyek végelszámolással fejezték be tulajdonképpen meg sem kezdett tevékenységüket – közölte.
Lukács arra is utalt, hogy tavaly öt offshore hátterű cég nyert 12,5 milliárd forintot a széles sávú kábelhálózat fejlesztésére kiírt pályázaton, a cégek egyikében pedig az akkor még csak parlamenti képviselőként dolgozó Seszták felügyelőbizottsági tag volt. Fónagy erre nem tért ki.
Még a kérdések előtt letették esküjüket a Jobbik és a Demokratikus Koalíció új képviselői, Lukács László és Varju László, akik az Európai Parlamentbe távozó Balczó Zoltánt és Molnár Csabát váltják az Országgyűlésben. Varju – ahogy a DK többi képviselője az alakuló ülésen – az eskü szövegét kiegészítette: „Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak."
A képviselők döntöttek arról, hogy kivételes eljárásban tárgyalják az alig több mint két hete elfogadott reklámadó-törvény módosítását, amely kizárná, hogy a nyereséges cégek csökkentsék adóalapjukat. Az előterjesztő L. Simon László indoklása szerint erre azért van szükség, mert egyes adózóknak kreatív ügyletekkel lett negatív a társasági adóalapjuk. Nyilvánvaló, hogy a szándék az RTL Klub fizetésre kényszerítése, mivel az eredeti törvényszöveg alapján a társaság elhatárolt vesztesége miatt idén mentesült volna a reklámadó alól. Emellett a módosítás a megrendelőt (a reklámügynökséget vagy magát a reklámozót) sújtaná az adóval akkor, ha a hirdetés közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről. Ez a Facebook- és a Google-hirdetések bevonását célozza, az adó mértéke ebben az esetben 20 százalék lenne. A vita és a szavazás is pénteken lesz.
A kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatát, amelyet a Kúria jogegységi döntése után nyújtottak be, és amely semmisnek nyilvánítja az árfolyamrés alkalmazását, már hétfőn elkezdi tárgyalni a parlament, és szintén pénteken dönt róla.
A felsőoktatásban kancellári rendszert létrehozó előterjesztést pedig nemcsak megvitatják, hanem el is fogadhatják ma a képviselők.
