Azoknak sem kell aggódniuk, akiknek ugyan még nem járt le a követelésük, de néhány hónap múlva már kifutnának az ötéves jogvesztő határidőből. A javaslat alapján a mostani törvény hatálybalépésétől az elszámolás módját meghatározó, a tervek szerint ősszel a parlament elé kerülő jogszabály elfogadásáig az elévülés „nem ketyeg” tovább, így emiatt már senki sem járhat pórul.
A módosító azokra az adósokra is kitér, akiknek a szerződését öt évnél régebben zárták le, de továbbra is tartoznak a bankjuknak. Az ingatlanárak csökkenése és a forintárfolyam elszabadulása miatt vélhetően nem kevés olyan devizahiteles van, akinek már elárverezték az otthonát, ám még így is több millió forinttal adósa a hitelintézetnek. A bankoknak ezekkel az adósokkal is el kell számolniuk, a tőlük követelt összegből le kell vonniuk azt, ami az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések után visszajár az ügyfeleknek.
A törvényalkotási bizottság Rogán Antal javaslata mellett tegnap több más módosítót is elfogadott. Így például a bankok addig nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatát, költségét és díjait, amíg az érintett általános szerződési feltétel tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
Azt is rögzítették: a jogszabály nemcsak a végtörlesztésben érintettekre nem vonatkozna, hanem azokra sem, akiknek a kölcsönszerződését a Nemzeti Eszközkezelő rendezte. Legkésőbb az év végéig felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, és azt is pontosítják, hogy a jogszabály 2004. május elseje óta kötött hitelszerződésekre vonatkozik. (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az üggyel kapcsolatban a Hír TV Magyarország előben című szerdai adásában elmondta: nincs szükség semmilyen különadóra a devizahitelek várható forintosítása miatt.)
|
Darák Péter munkában
Teknős Miklós / Népszabadság |
A követelések elévülésével kapcsolatban főszabályként ugyan a Ptk. rendelkezése az irányadó, a jogalkotó azonban egy törvényben bármilyen elévülési időt meghatározhat – mondta tegnap a Kúria évértékelő tájékoztatóján kérdésre válaszolva Wellmann György, a polgári kollégium vezetője. A jogalkotónak arra is van lehetősége, hogy törvényi vélelmet állítson fel, és megfordítsa a bizonyítási kényszert – reagált arra a kérdésre, mi a Kúria véleménye arról: míg az egyoldalú kamatemelésről a legfelső bíróság nem mondta ki, hogy önmagában tisztességtelen lenne, törvénytervezetében a kormány mégis ekként kezeli, és a bankoknak kell bíróságon az ellenkezőjét bizonyítaniuk. A kabinet célja ezzel a perek számának minimalizálása volt – hívta fel a figyelmet.
A várható perekre utalva Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta: nincs akadálya annak, hogy a devizahiteles ügyeket koncentráltan a Fővárosi Törvényszék tárgyalja, mert a bíróságok működésnek átalakításával megszűnt a fővárosi bíróságok korábbi jelentős leterheltsége. A parlament előtt lévő törvény hatálybalépésének időtartamát és a határidőket figyelembe véve (a bankoknak 30 napjuk lesz a keresetek benyújtására), a július közepétől augusztus végéig tartó ítélkezési szünet második felére eshet az az időszak, amikor a bíróságoknak el kell kezdeniük a munkát. Ha szükség lesz rá, az Országos Bírósági Hivatal intézkedési tervet készít, és módszertani megbeszéléseket is tartanak, hogy miként oldható meg szervezési szempontból ezen ügyek tárgyalása – tette hozzá.
A Kúria tavaly decemberi jogegységi határozatával tisztázta ugyan az egyes szerződési feltételek érvényességét, míg két héttel ezelőtti döntésében a tisztességgel kapcsolatos kérdéseket, ám így is maradt még feladata a devizahitelekkel. A legfelső bíróság áprilisban alakult joggyakorlat-elemző csoportja jelenleg azt vizsgálja, hogyan kell eljárni, ha egy perben a bíróság a hitelszerződés valamely feltételét vagy akár a teljes megállapodást érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelenség okát nem lehet orvosolni.
Egy ilyen esetben elvileg az eredeti állapot helyreállítására vagy az adott szerződés, illetve szerződési elem hatályossá nyilvánítására kerülhet sor – utóbbi esetben a bíróság egészíti ki, írja át a szerződést úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak, miként tette a Kúria egy éve egy devizahiteles perben. A mintegy 150 per kiértékelésével őszre végezhet a csoport, majd év végére, a jövő év elejére elkészül a tapasztalatok összegzése, bár lehet, hogy az őszre ígért újabb devizahiteles jogszabályok, a kölcsönök ígért kivezetése miatt addigra ez a munka már okafogyottá válik – mondta Wellmann György.
A forintkölcsönöket később tárgyalhatják
Az Igazságügyi Minisztérium támogatja az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a devizahiteles törvényjavaslatra vonatkozó módosítási elképzeléseit – derül ki a tárca közleményéből. Az OBH azt javasolja, hogy forinthitelek esetében a jogszabályban meghatározott harminc helyett kilencven napjuk legyen a bankoknak a kereset benyújtására, ha bíróságon kívánják igazolni, hogy tisztességesen jártak el a kamatok egyoldalú emelésekor. A hivatal szerint a devizahitelekhez kapcsolódó perek száma és azok gyors lezárása érdekében biztosítani kell a bíróságoknak a megfelelő személyi és technikai feltételeket. A forinthitelek később történő elbírálását így elsődlegesen az indokolja, hogy a meginduló devizaperekben az ítélkezés magas szakmai színvonala továbbra is biztosított legyen. A minisztérium jelezte: a devizahiteleknél a megoldandó problémák összetettebbek és bonyolultabbak, s többlépcsős megoldást tesznek szükségessé, ezért indokolt, hogy ezekkel az ügyekkel előbb végezzenek a bíróságok. (MTI)
