Ki gondolta volna még lent a település házai között, hogy ilyen gyorsan el lehet majd távolodni a Balaton nyaralásokat idéző, mondén közelségéből?

Bukdácsoltam a végszavak között, vallja őszintén a nagydumássá lett rádiós, és a beszélgetés végén nyomban jegyet váltott beszélgetőpartnere előadására. Nem ok nélkül, a színésznő az utóbbi évek egyik legígéretesebb tehetsége.

Tizennégy évesen, 1960-ban jelentkezett a Disney-hez animátornak, de elküldték a kora miatt. Amikor 1987-ben Az arcod című etűdje Oscar-jelölést kapott, egymillió dolláros szerződést kínált neki a stúdió, de ekkor már ő mondott nemet. Bill Plymptonnal, az amerikai független animáció talán leghíresebb rendezőjével telefonon beszélgettünk: a pesti Anilogue fesztiválon a Megcsalás című alkotásával lesz jelen.

Negyvenhárom művész énekelte lemezre 1985 elején a We Are the World című számot, amely azért született, hogy a korong eladásából befolyó összegeket az afrikai éhezők javára utalják át. Negyedszázaddal később hetvenöt előadó dalolta ugyanazt a Jackson–Richie-szerzeményt, immár a földrengés sújtotta Haiti megsegítésére.

Hitler nyaralóhelyén pózoló náci jelmezes modellek, harcoló nők, dobokra nyomtatott ősök portréi is láthatóak a tizedik alkalommal rendezett Fotóhónap Fesztiválon. A rendezvény a történelmi emlékezetről szól, a kiállítások fókuszában az archívumok használata áll.

Új kötet és még két hétig kiállítás is ünnepli Scheiber Hugót a Szent István körúton, Kieselbach Tamás galériájában. A gyors kezű zsenit sokáig alulértékelték, most újra felfedezhetjük festői erényeit.

Nincs veszélyben a nyelvünk, de szüksége van a létezők mellé még egy kormányzati intézményre – mondja Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója. Az intézményt, amely nem hatóság, hanem tanácsadó, egyben kutatóintézmény, tavasszal hozta létre a kormány. Az első kérdés az, miért olyan nehéz megtalálni őket.

Háromféle címen is szokták játszani Bulgakov Moliere-ről meg a művészet és hatalom küzdelméről szóló darabját. Ment már Képmutatók cselszövése címen és Álszentek összeesküvéseként, Bagó Bertalan a harmadikat preferálta. Az Őfelsége komédiását a hét végén mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Gáspár Sándorral és Cserhalmi Györggyel.

Aggályosnak tűnik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrharcának újabb támadási iránya: most a művészeti felsőoktatást veszi célba. A múlt héten lezajlott közgyűlésén ugyanis megalakult az MMA „Professzori Felterjesztések Bizottsága”, amely egyetemi tanári kinevezésekre tesz majd javaslatot. Hasonló joga a Magyar Tudományos Akadémiának is van, de nem kíván élni vele.

„A kabinet kiemelt beruházásként nyolcmilliárd forinttal támogatja az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházának felépítését, amely várhatóan jövőre készül el” – mondta egy éve a miniszterelnök. A kutatóház sem az idén, sem jövőre nem készül el, ráadásul nem is mindenki örül az építkezésnek.

Ünnep, marketingfogás, művészeti verseny vagy totális káosz? Ember legyen a talpán, aki definiálni tudja, milyen céllal jött létre a mától vasárnapig tartó Magyar Filmhét. Ami biztos: a rendezvényt megálmodó Magyar Nemzeti Filmalap a több mint negyvenéves múltú Magyar Filmszemle hagyományával számol le.

Képzeljenek el egy alkotóműhelyt, melynek művészei egymástól térben és időben is jelentős távolságra dolgoznak egy közös projekten. Ilyen az autó-formatervezési stúdió. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak is lehetőségük van a közreműködésre.

Elton Johnt, a brit rockzene lovaggá ütött óriását Amerikában fedezték fel igazán. Az 1972-ben megjelent Honky Chateau-tól kezdve a legendás művész hét egymást követő albuma került a nagylemezlista első helyére az Egyesült Államokban, méghozzá alig három év leforgása alatt.

Vasárnap a Margit-sziget egy eldugott részén lassan kezdődik egy gyerekprogram. A néhol borostyánnal borított domonkos rendház maradványai között békésen megfér egymás mellett az igen hangosan szundikáló apuka,a szalmakalapos turistacsoport, de még a pléddel és piknikkosárral felszerelt, ránézésre legalább tíztagú család is. Szent Margit és az apácák azért valószínűleg már kilógnának a sorból, pedig sokáig csak az ő birodalmuk volt ez a viharos sorsú építmény.

„A mi nemzedékünk nagyon szerencsés volt. Minden lehetőséget megkaptunk” – mondja a „Keresztapa”. Tajvanon legalábbis így nevezik George Lint, a szigetország kerékpáriparának tótumfaktumát, aki egységbe kovácsolta az ország külföldön is méltán híres bicikligyártását.