A 19 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületű Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóház a IX. kerületben, a Vaskapu utca 41. és a Tóth Kálmán utca 4. szám alatt lévő területen épül. A ferencvárosi telken néhány napja munkagépek dolgoznak. A szerkezetkész épület a tervek szerint 2015 első negyedévében készül el, a használatbavételi engedélyt 2016 elejére kaphatja meg a kutatóház, amelybe az év májusában költözhet be az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont.

A Bartók Archívumban még volt mit fényképezni Móricz-Sabján Simon

A látványterv szerinti nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a zene-, a régészet-, az irodalom-, a néprajz- és a történettudomány, továbbá a művészettörténet és a filozófia művelői kerülnek. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politika- és jogtudományi, a szociológiai, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb könyvtárnak, szemináriumi termeknek és az archívumoknak ad helyet.

A tervek szerint itt lesz helye a Bartók Archívumnak is. Ha lesz még egyáltalán Bartók Archívum. Az MTA Zenetudományi Intézet a bejelentés óta küzd a költözés ellen, a tervek alapján azt valószínűsítik, hogy az új ingatlan nem alkalmas az intézmény integritásának megőrzésére, a rendkívül értékes gyűjtemények elhelyezésére. Lehetetlenné válhat a világszerte elismert eredményekkel büszkélkedő intézet munkája.

A Várban, a Táncsics utcai Erdődy–Hatvany-palotában harminc éve működik az intézet. Gyűjteményeinek nagy része az ott található Bartók Archívumhoz hasonlóan letét, vagyis a tulajdonjog nem az Akadémiáé, hanem szerződés keretében a tulajdonosok itt helyezik el a hagyatékot, amelynek szakszerű tárolásáról és hozzáférhetőségéről az MTA gondoskodik. Ezek a szerződések bármikor felbonthatók.

A tervek szerint itt lesz helye a Bartók Archívumnak is. Ha lesz még egyáltalán.

„Az MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívumában elhelyezett hagyatéki iratokat és egyéb ingóságokat nagybátyám, ifjabb Bartók Béla helyezte ingyenes letétbe 1961-ben... A Bartók Archívum alapjaira építve hozták létre később a Zenetudományi Intézetet (éppen 40 évvel ezelőtt), mely éppen 30 éve költözött a jelenlegi épületébe. Ifjabb Bartók Béla halálát követően az ingyenes letétben tartást magam is meghosszabbítottam és kibővítettem.

A Zenetudományi Intézet épületét az elmúlt 10 évben korszerűsíttette az MTA, és alakíttatta át a jelenlegi intézményi feladatok ellátásához szükséges belső struktúrával. Ennek az átalakításnak a keretében a Bartók Archívum is új, korszerű és minden tárolási paramétert kielégítő trezor helyiséget kapott az épületben. A Bartók Archívumot a világ legrangosabb öt archívuma között tartja számon a tudományos szakma.

A letétben tartásnak a tudományos kutatás elősegítése a célja. Ennek személyi, anyagi, biztonsági és méltó helyszínen történő elhelyezési feltételeinek biztosítása a Tudományos Akadémia szerződésileg vállalt feladata. E feltételek azonban a közelmúltban, a jövőt tekintve, bizonytalanná váltak, és így a további letétben tartás értelme és lehetősége is kérdésessé vált” – olvasható a Bartók-örökös Vásárhelyi Gábor közleményében, aki azt reméli, hogy a józan ész felülkerekedik, és az archívum jelenlegi helyén maradhat. (Az idén nyáron hazatért Dohnányi-hagyatékot is az intézet gondozza.)

Az ügyről az intézet igazgatójától, Richter Páltól is érdeklődtünk. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem tartja alkalmasnak az épülő Soroksári úti helyszínt az intézmény és gyűjteményei számára, az igazgató azt a választ adta, hogy „kérdezze az építészirodát, ők tudnak szakszerű válasszal szolgálni”. Lovász László akadémiai elnök egy október eleji, intézeti kiállítási megnyitón egyértelműen a még az előző elnök, Pálinkás József idején elhatározott költözés mellett foglalt állást.

Ha már szinte az intézet egésze tiltakozik a költözés ellen, elképzelhető-e olyan változat, hogy a Zenetudományi Intézet marad a Táncsics utcában? Az MTA kommunikációs főosztályától kapott tájékoztatás szerint az épületegyüttesben kap helyet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont valamennyi kutatási egysége, így a Zenetudományi Intézet is. Kérdés, hogy mi lesz az üressé vált épületekkel.

Azoknál az épületeknél, szólt a válasz, amelyek nem használhatóak kutatási célokra, vagy nem szolgálják az akadémiai közfeladatellátást, ugyanakkor jelentősebb felújítások, korszerűsítések nélkül a bérbeadás nem lehetséges, a felelős vagyonhasznosítás egyedüli módja az ingatlanértékesítés lehet. A Pusztaszeri úton lévő egykori Kémiai Kutatóközpont eladását a minap készítette elő az MTA.

A korábban a Karolina úton működő Enzimológiai Kutatóintézet az MTA új lágymányosi épületében kapott helyet, az így felszabadult és felújított budai épület lett 2014 júniusától az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének új székhelye. Az Akadémia biztosította a jogörököst a Bartók Archívum hosszú távra szóló, a névadó zeneszerző emlékéhez és életművéhez méltó körülményeket garantáló elhelyezéséről.

De nem tudták meggyőzni, már el is kezdte az értékes kották és kéziratok elszállítását az archívumból. Ez pedig azt jelenti, hogy az a felbecsülhetetlen nemzeti érték, amit Bartók kéziratai stb. jelentenek, kikerülnek az intézmény szakmai – és ezáltal a magyar állam – kontrollja alól, az eredeti anyagok kutatása sem lesz intézményi szinten biztosítható.