Némi meglepetésre a tavaly Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével debütáló Mán-Várhegyi Réka lett a második alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese, megelőzve olyan szerzőket, akik már hosszabb ideje vannak a pályán. A péntek esti díjátadón Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke méltatta a díjazott munkásságát, hangsúlyozva az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított szűkös anyagi források idején.

Mán-Várhegyi Réka Szőcs Petra

– Nem biztos, hogy ő volt a legprofibb szerző a jelöltek előzetes tízes listáján, de az ösztöndíj elsődleges célja, hogy ismeretlen vagy nem annyira ismert pályakezdőknek nyújtson lehetőséget – magyarázta Keresztury. – Vélhetőleg, ha ez díj, nem pedig ösztöndíj, akkor másfajta sorrend alakul ki, ám az utóbbinál a perspektivikus szempontok döntőek, nem csupán a már meglévő kötetek száma és milyensége. Ugyanakkor Mán-Várhegyi most a legeredetibb hangú szerző a fiatal magyar irodalomban.

A tízes listáról a három jelölt közé Mán-Várhegyi mellé Lanczkor Gábor és Bajtai András neve került. Keresztury azt is elárulta, a döntést hosszas vita, érvek és ellenérvek ütköztetése előzte meg, vagyis igazi műhelymunka folyt közte, Esterházy Péter, az ösztöndíj védnöke és Szilasi László irodalomtörténész, író között. Hiszen a tíz esélyesnek kiválasztott kötet közül több olyan is volt, amelynek szerzője nagyobb volumenű anyagot mozgatott, érettebb, kiforrottabb írói kvalitásokat mutatott.

Ugyanakkor, figyelmeztetett, Mán-Várhegyi írói nyelvének, elbeszélésmódjának kamaszosan üde bája, frissessége, csúfondáros iróniája, vitriolos, kíméletlen humora, részvéttel, szeretettel teli nézőpontja végül minden más szempontot felülírt. Ahogy a laudációban fogalmaztak, a Boldogtalanság az Auróra-telepen „olyan, mint mikor egy telefüstölt szobában egy szikrázóan csillagfényes, téli estén kinyitják az ablakot: egy pillanatra megszédül az ember a beáradó friss levegőtől, aztán mohón lélegezni kezd”.

A nettó hatezer eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, egy évre nyugodt munkakörülményeket teremteni nekik, ezzel új művek megszületését ösztönözni. Egyben elősegíteni a már kiadott könyv németországi megjelenését. A díjazott a pénz mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia támogatásával egy hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra. Mindez mostantól kiegészül a Literarisches Colloquium Berlin egy hónapos berlini ösztöndíjával is.

– Magyar ember vagyok, aki külföldön él – ezzel indokolta Horváth Péter, az ösztöndíj alapítója, hogy miért hozta létre az elismerést, miért kezdte támogatni alapítványán keresztül a tudományos és kulturális élet tehetségeit. Az a cél vezérelte, hogy a fiatal szerzők megismerhessék a világot, és a világ is megismerje őket, még ha ez a megismerés egyelőre „csak” németországi fellépéseket jelent. Egy effajta kitüntetés alapítóját akkor éri a legnagyobb öröm, fejtette ki, ha évek múltán a felfedezettek rangos magyar díjakig jutnak el, és műveikkel kilépnek a német vagy az angolszász könyvpiacra.

S bár ő nem irodalmi szakértő, azért látja, hogy mindez nem lehetetlen, csak a hátszelet kell ehhez megteremteni. Két példát is említett, Petri Györgyöt, aki költőként is befuthatott Németországban és Bán Zsófiát, akit mostanában fedezett fel magának a német olvasóközönség.